Suchergebnisse

Cornelia Möser – Jennifer Ramme – Judit Takács (szerk.) (2022) Paradoxical Right-Wing Sexual Politics in EuropePalgrave Macmillan, Cham

A doktori dolgozat központi kutatási kérdése a következőképpen határozható meg: miként érvényesül az azonos nemű párok elismerésére vonatkozó normatív egyenlőségi követelmény Magyarországon? A disszertáció az azonos nemű párok elismerését és az egyenlő házasság kérdését szociológiai, jogi és történeti szempontok alapján vizsgálja. A disszertáció öt fejezetből áll. A bevezetés meghatározza a disszertáció kereteit. A második fejezet azt vizsgálja, hogy mi a házasság és hogy a házasság jointézménye miként hozható összhangba az egyenlőség normatív követelményével. A dolgozat a Martha C. Nussbaum által képviselt képességszemléletű felfogás (a házasság jogi és expresszív aspektusai) és a kantiánus alapú dworkini egyenlőségfelfogás (egyenlően és egyenlőként kezelés követelménye) alapján határozza meg az irányadó egyenlőségi mércét. Ez az egyenlőségi mérce szolgál alapul ahhoz, hogy a harmadik és a negyedi fejezet elemezze és értékelje a releváns nemzetközi emberi jog dokumnetumokból, illetve európai bírósági döntésekből (az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága) következ őnemzetközi kötelezettségeket, valamint a magyarországi jogfejlődést. A konklúzió összefoglalja a kutatás eredményeit. A disszertáció különböző módszertani megközelítéseket ötvöz annak érdekében, hogy átfogó képet adjon a kutatási kérdésről: egyrészt jogi szempontból normatív elemző, másrészt diskurzív, hamradrészt empirikus.

The article presents the urban space use of the LGBTQI+ community in a post‐socialist and illiberal country, Hungary, by focusing on the historical development of Pride marches within the capital. Examining these events' routes, current regulations, and resistance related to Pride, the article observes acts of silencing and the disruption of silencing concerning the LGBTQI+ community. First, we rely on sexual and intimate citizenship studies (e.g., Plummer, 2003; Richardson, 2017) to highlight the public/private divide and related (in)visibility and human rights issues associated with the LGBTQI+ community within a cis‐ and heteronormative environment. Second, queer geography and the geography of sexualities are used to better understand the cis‐ and heteronormative environment within which sexual and gender minorities exist and operate. Regarding the Hungarian context, we assume that "a gradual extension of public space use" is present concerning the public events of the LGBTQI+ community in Hungary (Takács, 2014, p. 202). The article analyzes three aspects concerning the Pride parades held in Budapest through the 3R analytical lens and connected silencing and the disruption of silencing: the spatial routes of the Budapest Pride, related regulations, and the resistance to and of LGBTQI+ visibility in an urban setting. First, through maps, we visualize the routes of the Budapest Pride parades from 1997 to 2022 to understand how the visibility of LGBTQI+ and allies is constricted and regulated in the spatial dimension. Second, following the regulatory approach of the Budapest Pride organization, we focus on how the police ensure these events' and attendees' safety and whether cordons - physical symbols of division between participants, police, and bystanders or protesters - are necessary. The third aspect elucidates the resistance against and toward the visibility of LGBTQI+ people in the urban setting.

This paper examines Hungarian reproductive policies, their changes and their restrictions in relation to pronatalist objectives between 2010 and 2022. The aim of the study is to present and interpret legislative changes in reproductive policies in the context of the pronatalist policies in Hungary. Reproductive policies include the regulation of assisted reproductive technologies, adoption, abortion, contraception, and sex education. In the development of these policies, we assume that a fundamentally pronatalist approach prevails, but we also identify various specific related constraints: heteronormativity, marriage-centredness, and the maintenance and reinforcement of traditional gender roles. We assume that Hungary's reproductive policies have become increasingly selective since 2010 after the second Orbán government. These policies can be considered selective because they do not encourage all social groups to have children. These result in the exclusion of for example socially disadvantaged groups, single people and same-sex couples from reproduction due to legal constraints, a lack of financial support, access, and transfer of information. In conclusion, selective, heteronormative and marriage-based pronatalism is most identifiable in the adoption context, but abortion regulation, the legal environment for assisted reproductive technologies and sex education, in general, may reinforce pronatalist objectives.