Suchergebnisse

Introduction -- Contextual Background: The Pronatalist Approach -- Methodology and Data -- General Attitudes Towards ART -- Conditions for ART Participation: Heterosexual Partnership a Must -- Age-Related Dilemmas -- Physical and Mental Burdens of ART Participation -- Conclusions.

A mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal kapcsolatos kérdések aktuálisak ma a magyar társadalomban, hiszen a közelmúltban több olyan közpolitikai intézkedés is született, amelyek befolyásolhatják ezek igénybevételét (2020. február 1-jétől hat termékenységi klinikát államosítottak), és 2020. július 1-től nemcsak a mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal kapcsolatos kezelések, hanem a kivizsgálások és a gyógyszerek is ingyenessé váltak Magyarországon. Ennek ellenére viszonylag keveset tudunk a lehetséges felhasználók attitűdjeiről. Ebben a tanulmányban négy fókuszcsoportos beszélgetés alapján vizsgáljuk a 20 és 35 év közötti, még gyermektelen nők általános attitűdjét mesterséges megtermékenyítési eljárásokról, valamint az ehhez köthető párkapcsolati normákat és az életkorral kapcsolatos dilemmákat. Az eredmények azt mutatják, hogy az általános pozitív attitűd nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki – ha erre szüksége lenne – részt venne ezekben az eljárásokban. Az életkorral kapcsolatban a fókuszcsoportos résztvevők jól behatárolták a gyermekvállalás lehetséges időszakát, azonban az életkort nem tekintik elsődlegesen fontosnak a termékenység szempontjából. A fókuszcsoportos résztvevők között a legnagyobb vita akörül alakult ki, hogy lehetővé tennék-e egyedülálló nőknek és leszbikus pároknak, hogy részt vegyenek mesterséges megtermékenyítési eljárásokban.

This paper examines Hungarian reproductive policies, their changes and their restrictions in relation to pronatalist objectives between 2010 and 2022. The aim of the study is to present and interpret legislative changes in reproductive policies in the context of the pronatalist policies in Hungary. Reproductive policies include the regulation of assisted reproductive technologies, adoption, abortion, contraception, and sex education. In the development of these policies, we assume that a fundamentally pronatalist approach prevails, but we also identify various specific related constraints: heteronormativity, marriage-centredness, and the maintenance and reinforcement of traditional gender roles. We assume that Hungary's reproductive policies have become increasingly selective since 2010 after the second Orbán government. These policies can be considered selective because they do not encourage all social groups to have children. These result in the exclusion of for example socially disadvantaged groups, single people and same-sex couples from reproduction due to legal constraints, a lack of financial support, access, and transfer of information. In conclusion, selective, heteronormative and marriage-based pronatalism is most identifiable in the adoption context, but abortion regulation, the legal environment for assisted reproductive technologies and sex education, in general, may reinforce pronatalist objectives.

Ebben a kutatásban arra kerestük a választ, hogy a Covid19-világjárvány hogyan hatott a reprodukciós döntésekre Magyarországon. A kérdés megválaszolásához félig strukturált interjúkat készítettünk 2020 őszén 18 és 45 év közötti gyermektelen vagy egygyermekes férfiakkal és nőkkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a világjárvány leginkább az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhek által hatott a reprodukciós döntésekre. Különösen a gyermekes interjúalanyok fogalmazták meg azon aggodalmukat, hogy a pandémia alatt az egészségügyi rendszer nem alkalmas a terhességgondozás és a szülés megfelelő minőségű biztosítására. Emellett a társadalmi távolságtartás következményei is fontos szerepet kaphattak a reprodukciós döntésekben. Ha az anyák szülési szabadságon voltak, és az apák otthonról dolgoztak, az kedvezően befolyásolhatta ezeket a döntéseket, de ha az anyák fizetett munkahelyen dolgoztak, az negatívan hatott a termékenységi tervekre, míg a gyermektelen nők ilyen hatásokról nem számoltak be. A pandémiától függetlenül a családok anyagi helyzete kulcsszerepet játszik a reprodukciós döntések meghozatalában. Ugyanakkor arra is találtunk bizonyítékot, hogy további bizonytalanságok is befolyásolhatják a reproduktív döntéseket: például a munkahely elvesztésétől való félelem és az, hogy az egyének hogyan ítélik meg jövőbeli kilátásaikat.

In many post‐socialist countries, there is a strong social ideal that, in order to live a fulfilled life, men and women should have children; thus "childfree" lifestyles are much less popular than in North‐Western Europe. In this article, we explore factors leading to childlessness among men who were mostly socialized under state‐socialist conditions and in the subsequent transition period by analysing 30 in‐depth interviews conducted with heterosexual childless men over 50 in Hungary. Older interviewees who grew up in state socialism followed a standardized life‐course and went through the same life‐course events—including school, work, and, in some cases, childless marriages. However, the political change of 1989–1990 interrupted these standardized life‐courses. Our results show that, besides individual‐level factors, macro‐level factors connected to the political‐economic transition in the early 1990s influenced our interviewees' pathways to childlessness. In this sense, we can say that the change of policy regime influenced these men's choices, as in most cases there was a strong interplay between the individual‐ and the macro‐level factors.

This study examines social attitudes towards homosexuality in two Central-Eastern European neighbouring countries – Romania and Hungary – with many common points, but that do differ in their religious traditions.
Our main research question is whether the main religious denomination can influence social attitudes towards homosexuality, after controlling for all the important individual level variables (gender, age, education, type of settlement, family status, employment background, and attitudes related to family and gender norms). Among the examined variables we especially focus on the religious ones since the dominant denominations are different in these otherwise similar societies.
The empirical base of our study comprises two longitudinal databases: the European Social Survey (ESS) and the European Values Study (EVS). We use data from two ESS rounds (of 2006 and 2008) and three EVS rounds (of 1990, 1999 and 2008). Since Romania participated only in the 3rd and the 4th rounds of the ESS (in 2006 and 2008), the Romanian results from 2008 are the most recent ones.
We apply descriptive statistics and regression models. Our main conclusion is that belonging to the Orthodox Church had a more negative effect on social attitudes towards homosexuality than belonging to the Catholic Church (as previous studies have also found).

Jelentős változások következtek be a családok életében az utóbbi évtizedekben Magyarországon: válások és élettársi kapcsolatok egyre nagyobb arányban bomlanak fel, miközben az apák szerepvállalása is változóban van: egyre nagyobb részt vállalnak a gyermekek életében mind instrumentális, mind emocionális szempontból. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja, hogy a különélő szülők (többnyire apák) miként vesznek részt gyermekeik életében, illetve hogyan valósul meg a szülői felügyeleti jog, a láthatóság és a tartásdíjfizetés a gyakorlatban. Ennek szociológiai vizsgálata azért is fontos, mert eddig nem került sor hasonló elemzésére, valamint Magyarországon 2014-ben életbe lépett az új Polgári Törvénykönyv, amely jelentős változásokat hozott a szülői felügyeleti jog és a tartásdíjfizetés szabályozásában.

Ebben a tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet abban, ha egy férfi nem vállal gyermeket ma Magyarországon. Továbbá arra a kérdésre is próbálunk választ adni, hogy vajon eltérő gyermektelenségi mintázatok figyelhetők-e meg a férfiak és a nők között Magyarországon. Jelen kutatás szervesen kapcsolódik korábbi, elsősorban gyermektelen nőkre fókuszáló kutatásainkhoz, melyeket most kiegészítünk a magyar férfiakra fókuszáló vizsgálatunkkal. A kutatás empirikus alapja egy 50 év feletti gyermektelen férfiakkal készített félig strukturált interjús vizsgálat, amelyet 2015 és 2016 között végeztünk különböző típusú magyarországi településeken. Kutatási eredményeink arra világítanak rá, hogy a férfiak és a nők gyermektelensége mögött gyakran eltérő tényezők húzód- hatnak meg, illetve az azonos tényezők mögött is eltérő mechanizmusok működhetnek.

Cet article analyse la façon dont les droits à un congé parental rémunéré et non rémunéré affectent l'entrée des femmes en emploi après la naissance du premier enfant et le passage à un deuxième enfant. Nous comparons la Hongrie et la Pologne, deux pays de basse fécondité qui partagent de nombreuses similitudes institutionnelles, culturelles et économiques mais qui diffèrent dans les modalités de congé parental. En Hongrie, les droits sont universels et l'allocation est plus élevée qu'en Pologne où elle est conditionnelle aux ressources. Nos résultats montrent que le congé parental rémunéré entraîne des retards importants dans l'entrée des femmes en emploi, mais encourage le passage à un deuxième enfant. Les Hongroises en congé parental sont plus enclines à concevoir leur deuxième enfant que celles qui travaillent. Quant aux Polonaises, elles ont plus tendance à entrer ou retourner en emploi rapidement après la première naissance. Il semble cependant que le congé parental ait un impact sur le calendrier de la naissance du deuxième enfant, mais pas sur son intensité. Enfin, le niveau d'instruction des femmes ne modifie pas l'effet du congé parental sur le risque de seconde naissance, mais a un effet visible sur le retour à l'emploi après un congé : les femmes très diplômées ont une plus forte propension à reprendre le travail que celles à faible niveau d'instruction, quel que soit le pays.

PurposeThis paper seeks to answer the practical question whether the institutionalisation level of same‐sex relationships can affect the social acceptance of lesbian women and gay men in Europe, and highlight some of the factors that can potentially determine the incidence of homophobia in 26 European countries.Design/methodology/approachThe study contributes to the literature on acceptance of lesbian women and gay men in Europe by using the European Social Survey dataset, focusing especially on a key variable measuring the agreement level with the statement that gay men and lesbians should be free to live their own life as they wish. For data analyses, explanatory models were constructed by applying multilevel mixed‐effects linear regression.FindingsThe study presented empirically tested arguments that the introduction of same‐sex partnership legislation can lead to a decrease of anti‐gay/lesbian attitudes, as has happened in the European countries examined in this study.Research limitations/implicationsFuture research in more societies is needed to examine the long‐term effects of the introduction of same‐sex partnership legislation on homophobia.Social implicationsA key policy implication of highlighting that the provision of equal rights for gay and lesbian citizens in the form of same‐sex marriage and registered partnership can positively influence attitudes, is to urge policy‐makers to introduce these legal frameworks in order to create a more inclusive society.Originality/valueThe content presented in this paper is based on the authors' own original research.

This study contributes to a better understanding of how individuals make decisions about childbearing according to their views on climate change and how they rationalize their reproductive choices in a pronatalist country, Hungary. Using forty-four semi-structured interviews conducted between September 2020 and March 2022 in Hungary, we found that women are more concerned with the future of their children than the carbon footprint of their (potential) children. Most interviewees consider having children to be an important part of a woman's life, and some even regard it as a duty not only to maintain the population size but also because they believe future generations will be more environmentally aware and provide solutions for the climate crisis. In addition, there are condemnatory attitudes towards those who do not want children because of the consequences of climate change. We also found a pattern of planning to have fewer children or planning alternative routes to parenthood (adoption) due to climate change–related concerns. While climate change was acknowledged as a relevant issue, overpopulation was considered less concerning, and there is a prevailing belief that efforts to decrease fertility rates should primarily target developing countries. Generally, interviewees support the Hungarian government's pronatalist family policy; nevertheless, some feel that the state degrades women by treating them only according to their roles as mothers.