Search results

The importance of green and renewable energy sources, as well as environmental awareness, is playing an increasing role in our lives as we move forward in time. Even at the conceptual level, it is already understandable and clear to most people what should or could be done to protect the Earth. The use of renewable energy sources, such as the energy of the sun, wind, water, and geothermal energy all contribute to the development of the environmental values of the individual and society, which is shaped by knowledge and moral convictions about the environment. As irresponsible energy-wasting behavior is unsustainable in the long run and can lead to the depletion of natural resources, the use of alternative energy sources can provide a solution to this global problem. For this reason, the main goal of the representative research is to examine the possibilities of using and applying green and renewable energy sources in the case of all 25 settlements of the micro-region of Gyöngyös in the region of Northern Hungary. A questionnaire survey was used as the primary research method, the aim of which is to explore the extent of local governments' investments in renewable energy sources, and what other methods these local governments contribute to the development of environmental awareness of the local population. Based on the results obtained, according to the investments of the local governments, solar energy (e.g. solar panels) is the most efficient energy source, which is closely followed by the use of biomass. Developments and investments related to renewable energy are implemented to a significant extent from domestic or European Union tender sources. The amount of renewable energy investments planned in the future is expected to be between HUF 10 and 25 million in the case of smaller local governments, and more than HUF 100 million in the case of larger local governments. ; A zöld- és megújuló enerigaforrások, valamint a környezettudatosság jelentősége egyre nagyobb szerepet játszik az életünkbe, ahogy haladunk előre az időben. Fogalmi meghatározás szintjén is, már a legtöbb ember számára érthető és egyértelmű, hogy mit kellene vagy lehetne tenni a Föld megóvása érdekében. A megújuló energiaforrások használata, mint pl. a nap-, szél-, folyóvizek energiája, illetve a geotermikus energia, mind hozzájárulnak az egyén és a társadalom környezeti értékrendjeinek fejlődéséhez, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Mivel a felelőtlen energiapazarló magatartás hosszútávon nem fenntartható, és a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, így az alternatív energiaforrások használata nyújthat megoldást erre a világméretű problémára. Ennek okán, a reprezentatív kutatás legfőbb célja, a zöld- és megújuló energiaforrások felhasználási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, az Észak-magyarországi régióban található Gyöngyösi járás mind a 25 településének esetében. Elsődleges kutatási módszerként kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra, melynek célja, hogy az önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásainak mértékét feltárja, illetve, hogy ezek az önkormányzatok milyen egyéb módszerekkel járulnak hozzá a helyi lakosság környezettudattosságának fejlesztéséhez. A kapott eredmények alapján, az önkormányzatok beruházásai szerint a napenergia (pl. napelemek) a leghatékonyabb energiaforrás, amelyet szorosan követ a biomassza felhasználás. A megújuló energiához kapcsolódó fejlesztések és beruházások jelentős mértékben hazai vagy európai uniós pályázati forrásokból valósulnak meg. A jövőben tervezett megújuló energia beruházások összege, a kisebb önkormányzatok esetében várhatóan többnyire 10 - 25 millió forint között lesz, a nagyobb helyi önkormányzatok esetében pedig, több mint 100 millió forint.

Vásárlási döntéseink során egyre jelentősebb szerepet játszik a környezettudatosság, a fogyasztók egyre szélesebb rétege törekszik arra, hogy ezen a téren csökkentse a környezeti lábnyomát – de vajon tényleg rendelkeznek az ehhez szükséges információval? Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem hallgatói vásárlási döntéseik során mekkora jelentőséget tulajdonítanak a környezettudatosságnak – például vásárolnak-e használt terméket, visznek-e magukkal saját zacskót, táskát a bevásárláshoz, illetve tisztában vannak-e azzal, hogy a különböző csomagolóanyagokat melyik hulladéktárolóban kell elhelyezni. A vizsgálat során kiderült, hogy a költséghatékonysági szempontok mellett a környezettudatosság is szerepet játszik abban, hogy a válaszadók használt elektronikai eszközt (például mobiltelefont, tabletet, laptopot, asztali számítógépet vagy játékkonzolt) vásároltak. A hallgatók jelentős része, közel 88% saját bevallása szerint általában visz magával saját zacskót, papírvagy textiltáskát vásárláskor, hogy abban haza tudja vinni a megvásárolt termékeket. A különböző hulladéktípusok megfelelő elhelyezése már vegyes képet mutatott: amíg a gyakran használt csomagolóanyagoknál a többség a megfelelő hulladékgyűjtőt választotta, egyéb hulladékok esetén ez kihívást jelentett a válaszadóknak, amit az információhiány, illetve a többféle, egymásnak ellentmondó információ is okozhat.

A környezettudatosság fogalma egyre inkább nyilvánvalóvá válik az emberek és a generációk számára. A legtöbben már ismerik a klímaváltozásra, a levegő- és vízszennyezés egyre romló körülményeire vagy a megújuló energiaforrások fokozottabb mértékű használatára vonatkozó témákat. Kutatásunk célja volt, hogy három hipotézis segítségével az egyetemen tanuló hallgatók véleményét és hozzáállását vizsgáljuk környezettudatossággal kapcsolatos tényezők alapján. Vizsgálatunk során kíváncsiak voltunk arra, hogy mikor és milyen tantárgyak keretein belül tanultak először a környezettudatosság témaköréről, valamint, hogy az általunk előre meghatározott hulladékfajták esetében tisztában vannak-e azok megfelelő kezelési, illetve tárolási módszereivel. A vizsgálat során kiderült, hogy a hallgatók 85,2%-a középiskola megkezdése előtt hallott először a környezettudatos életmódról, valamint nagyjából ugyanilyen arányú megoszlásban (83,6%) tanultak a környezetvédelemről Biológia vagy Földrajz tantárgyak keretein belül. A korrelációs elemzések rámutattak arra, hogy az általunk vizsgált hulladékfajták közül a műanyag pohártető, a használt papírzsebkendő, a használt szalvéta, valamint a joghurtos és tejfölös pohár kezelése tekintetében statisztikailag szignifikáns különbség figyelhető meg. A kapott eredmények alapján összességében megállapítható, hogy a hallgatókat elméleti szinten nagy­mértékben érdekli a környezettudatos életmód elősegítésének fontossága, mivel tartanak a víz- és levegőszennyezés káros egészségügyi hatásaitól.