Suchergebnisse

Struktur der Hochschullehre -- Wissenschaftsanspruch der Hochschullehre -- Lehre im Kontext von Wissenschaftssozialisation -- Lehren und Lehren an der Hochschule -- Akademische Lehrtätigkeit -- Online Lehr- und Lernprozesse -- Pädagogische Professionalisierung und der Erwerb von Lehrkompetenz -- Die Rolle des Hochschullehrende und Hochschullehrender -- Reflective Practice in der Hochschullehre.

Der von Lucyna Darowska, Thomas Lüttenberg und Claudia Machold herausgegebene Sammelband Hochschule als transkultureller Raum? geht der Frage nach, welche Bedeutung die "Begriffe Kultur, Transkultur und Bildung in der Hochschule" (S. 7) haben. Die fünf versammelten Aufsätze sollen in ihrer Summe Aufschluss darüber geben, "inwiefern der Transkulturalitätsbegriff auf der deskriptiven Ebene die Praxisrealität der Hochschulen adäquat erfasst" (S. 8). Dahinter steht auch die normative Frage nach den Maßnahmen, die getroffen werden müssten, damit die Hochschule zu einem transkulturellen Raum werden kann. Die aus Politikwissenschaft, Geschichte und Pädagogik stammenden Herausgeber/innen stellen mit diesem Band den Begriff der Transkulturalität als geeignete Zielperspektive für die Hochschule im 21. Jahrhundert vor, welche den Phänomenen der Migration und der Internationalisierung an den Hochschulen gerecht werden kann. ; The contributors to the edited volume Hochschule als transkultureller Raum? Kultur, Bildung und Differenz in der Universität (Academia As a Transcultural Space? Culture, Education, and Difference in the University), published by Lucyna Darowska, Thomas Lüttenberg, and Claudia Machold, discuss the meaning and significance of the terms culture, transculture, and education within the sphere of higher education. The compiled articles, taken together, are supposed to shed light on the extent to which the concept of transculturality adequately accounts for the actual circumstances in institutions of higher education, in practice, on a descriptive level (p. 8). Also underlying this is the normative question of measures necessary to enable higher education to become a transcultural space. With this essay collection, the editors, coming from political sciences, history, and pedagogics, introduce the concept of transculturality as a suitable objective for higher education in the 21st century that can meet the requirements of the phenomena of migration and internationalization.

Call for Papers for a Conference in Nürnberg on October 12–13, 2023. Deadline: July 1, 2023

In dem Band werden die neuesten Entwicklungen und Probleme im europäischen Hochschulwesen analysiert. Im Mittelpunkt der Erörterungen stehen die veränderten Beziehungen zwischen Hochschule und Arbeitsmarkt, die Modifikationen in den Lehr- und Lernformen und schließlich die Bedingungen der Forschung in diversifizierten Hochschulsystemen. Inhalt: Friedrich, Hans Rainer: Einleitung - Europäische Kooperation im Hochschulbereich. - Gellert, Claudius in cooperation with the Federal Ministry of Education and Science: Diversification in the Tertiary Sector - New Developments in the EUs Member States. - Wijkerslooth, R. J. de: Diversification in the Tertiary Sector of the Netherlands. - Francois, Sylvie: Les Instituts Universitaires Professionalises. - Lenarduzzi, Domenico: Higher Education and the Labour Market. - Körner, Wolfgang: Studium und Lehre im tertiären Bereich. - Gellert, Claudius: Research in Diversified Systems of Higher Education. - Reports of the Working Groups (Körner, Wolfgang: Ergebnisse der Arbeitsgruppe "Lehre und Studium". - Schlump, W.: Arbeitsgruppe "Tertiärer Bereich und Arbeitsmarkt". - Gellert, Claudius: Working Group "The Role of research in the tertiary sector". - Friedrich, Hans Rainer: Zusammenfassung und Ausblick. (HoF/übernommen)

This study compares patterns of access to higher education in California and Germany between 1970 and 1989. It tracks the relative success of socio-educational groups in Germany as well as ethnic groups in California over time from the secondary education system to college graduation. Detailed longitudinal analysis demonstrates that upward educational mobility in Germany was rather limited despite marked changes in general socio-economic composition, while strong participation shifts occurred in California based on changing ethnic make-up. It is also shown that educational policy-making tools such as affirmative action and need-based funding can exert strong influences on educational participation. Content: 1. Introduction. - 2. Methods, Tools, and Concepts in the Literature. - 3. Access to Higher Education in Germany and California in Perspective. - 4. Introductory Considerations Regarding Methodological Aspects. - 5. Social Selectivity Profiles as an Analytical Tool: Three Dimensions of Analytical Differentiation. - 6. Data Analysis of Access Patterns in Germany, 1970-1989. - 7. Data Analysis of Access Patterns in California, 1976-1996. - 8. Discussion of Access-Influencing Factors. - 9. Conclusion: Discussion of the Findings. Die Untersuchung bezieht sich auf den Zeitraum 1970-1989 bzw. 1976-1996. (HoF/text adopted)

Zeynep Gülru Göker (PhD), Sabanci University Istanbul, und Aslı Polatdemir, Doktorandin an der Universität Bremen, forschen zu Gleichstellungspolitiken an Hochschulen in der Türkei. Beide sprechen mit...

The study examines some recent developments in Hungarian higher education funding with some historical and international outlook. Its purpose is to present the causes of the anomalies that we are experiencing today (such anomalies include, for example, new institutional indebtedness and their central support, as well as instructor layoffs at some universities, and a sudden increase in tuition fees). The anomalies are surprising because, according to the government, the introduction of the Chancellor's system was successful in consolidating higher education. The paper states that the last ten years of Hungarian higher education were characterized by the transformation of the financing system, in addition to the reduction of state resources. In international comparison, the government support for domestic higher education compared to GDP is significantly below the average of developed countries. The government tried to deal with institutional management difficulties and indebtedness with the introduction of the Chancellor's system. (which drastically reduced autonomy), and by providing ad hoc, hand-guided cash grants. However, the financial condition of the institutions is permanently bad, which is obviously at the expense of quality, as the institutions are forced to dismiss older and more experienced trainers, and the conditions of education also deteriorate. Without widening public resources and widening economic freedom, the situation will continue to deteriorate. It is becoming increasingly evident that the idea of a government strategy to make Hungarian higher education institutions world-class is unrealistic. ; A tanulmány a hazai felsőoktatás-finanszírozás néhány újabb történését vizsgálja meg, némi történelmi és nemzetközi kitekintéssel. Célja bemutatni azt, hogy a napjainkban tapasztalható anomáliák – mint például az újabb intézményi eladósodások és azok központi kisegítése (miközben a kancellári rendszer bevezetésével állítólag sikeres volt a felsőoktatás konszolidációja), elbocsátások egyes tudományegyetemeken, hirtelen tandíjemelés – mire vezethetők vissza. Az írás megállapítja, hogy a hazai felsőoktatás elmúlt tíz évét az állami források beszűkülése mellett a finanszírozási rendszer átalakulása jellemezte. Nemzetközi összehasonlításban a hazai felsőoktatás kormányzati forrásai (az állami támogatások aránya a GDP-hez viszonyítva) jelentősen elmaradnak a fejlett országok átlagától. A mindezek nyomán kialakult intézményi gazdálkodási nehézségeket a kormány a kancellári rendszer bevezetésével – s ezzel együtt a gazdasági autonómia radikális és az akadémiai (oktatási és kutatási) autonómia vele járó nem jelentéktelen korlátozásával –, valamint eseti, kézzel vezérelt konszolidációs pénzosztogatással próbálta kezelni. Az intézmények kondicionális helyzete azonban tartósan rossz, ami nyilvánvalóan a minőség rovására megy, hiszen az intézmények az idősebb és tapasztaltabb oktatók elbocsátására kényszerülnek, és az oktatás feltételei is romlanak. Félő, hogy az állami források bővülése és a gazdálkodási szabadság kiszélesítése nélkül a helyzet tovább romlik. Egyre nyilvánvalóbban irreálissá válik a kormányzati stratégiának nevezett anyag azon célkitűzése, amely szerint minden magyar felsőoktatási intézmény világszínvonalú kell legyen azokban a diszciplínákban, amelyek a saját kiemelt területéhez tartoznak.

"Acknowledgements" -- "Contents" -- "About the Authors" -- "List of Figures" -- "List of Tables" -- "Chapter 1: Introduction" -- "References" -- "Part I: Policy" -- "Chapter 2: General Issues of European Policy" -- "Introduction" -- "Delegation Theories" -- "Differentiated Integration in Europe" -- "Hard Law Versus Soft Law" -- "The Community Method and Agency Loss" -- "The Open Method of Coordination" -- " National Action Plans" -- " Benchmarks" -- " Indicators" -- "Conclusions" -- "Note" -- "References" -- "Chapter 3: European Higher Education Policies" -- "Introduction" -- "European Institutions and Higher Education" -- "Brief Historical Perspective" -- "Jurisprudence and the Transfer of Power to the European Court of Justice" -- "The Services Directive: The Erosion of National Competence in Higher Education Through Regulation" -- "European Commission's Communications: Discourse as a Policy Instrument" -- "The Bologna Process at the Service of the Lisbon Strategy" -- "Conclusions" -- "Note" -- "References" -- "Chapter 4: Bologna Process Implementation Problems" -- "Introduction" -- "Is Implementation a Problem?" -- "What is the Meaning of Implementation?" -- "The Lisbon Strategy and the Adoption of OMC in the Bologna Process" -- "Education Policies: Soft Law and Coordination Problems" -- "Conclusions" -- "Note" -- "References" -- "Chapter 5: Bologna Objectives and Their Fulfilment" -- " Introduction" -- "Setting the Bologna Objectives and the EHEA" -- "Fulfilling Bologna Objectives and the EHEA" -- "Mobility" -- "Employability" -- "Attractiveness" -- "Conclusions" -- "References" -- "Part II: Practice: The Achievement of Bologna Objectives in Portugal" -- "Chapter 6: National Legislation and Conditions for Implementation" -- "Introduction" -- "Peculiar Characteristics of the Portuguese State".