Suchergebnisse

The literature highlights how climate change might challenge the definitions of wine geographical indications (GIs) in Europe. The central issue addressed in this thesis is whether European GI viticultural systems could tackle climate change via initiating adaptive institutional change processes to relax the constraints imposed by GI production standards. To do so, drawing from institutional economics theory and literature on cooperatives and collective brand, we developed a novel agent-based model (ABM) representing an abstract GI wine production system in the European Union (EU). Using illustrative data, our model allows testing different impact scenarios driven by climate change, spatial heterogeneity, and alternative institutional settings (i.e., voting mechanism). We used the model to explore individual and collective components of climate resilience and the relationship between economic agents and their environment. We compared the average output of 100 simulations for each of the 12 different climate-landscape-institution scenarios. The inclusion of endogenous institutional change led to considerable variations in all target variables, including the emergence of complex/chaotic behaviours. It enabled the system to reduce farm exits, increase profitability and collective brand value. We showed how landscape heterogeneity has a twofold role in the climate resilience of the system. It increases individual adaptability but obstructs collective adaptive capacity through institutional change. The two different voting mechanisms considered (i.e., relative and absolute majority) did not produce any discernible result. The study highlights the importance of policies oriented to strengthening investments in intangibles and facilitating GI rule amendments, especially in sectors where cooperatives predominate due to poor intangible investments capability and other issues connected to member heterogeneity.

Den här avhandlingen undersöker vilken inverkan styrning som "governance" och interorganisatorisk samverkan har på lokala integrationsprogram inom det svenska flyktingmottagandet. Fokus ligger på att studera hur organisationer på lokal nivå förhåller sig till ett institutionellt förändringstryck om att etablera ett interorganisatoriskt och arbetsmarknadsinriktat program. Syftet är också att bidra till den teoretiska förståelsen av "governancemisslyckanden" och den mångfald av processer som styrning genom icke-tvingande mekanismer och decentraliserat beslutsfattande kan ge upphov till på lokal nivå. Den empiriska studien bygger på intervjuer med företrädare för myndigheter och andra aktörer på olika nivåer inom integrationsområdet. Fallstudier av lokalt utvecklingsarbete har genomförts i fyra kommuner. Avhandlingen visar att styrningen baserad på icke-tvingande mekanismer hade svårt att få genomslag när den stod i konflikt med etablerade arbetssätt och professionella normer. Den har också inneburit vaga och svårförenliga riktlinjer för arbetet på lokal nivå. Inom det lokala flyktingmottagandet har utvecklingsarbetet karaktäriserats av erfarenhetsutbyte, jämförelser och en vilja till gemensamt lärande inom ramen för professionella nätvek. Denna typ av samverkan har bidragit till ökad likformighet, eller isomorfism, inom de lokala insatserna, vilket står i kontrast till målet om ett mer differentierat och flexibelt program. ; This thesis examines the impact and significance of governance and inter-organizational collaboration in the policy area of local refugee reception and immigrant integration in Sweden. The study focuses on how local actors respond to institutional pressures to engage in collaborative efforts in order to make service provision more differentiated and more orientated towards employment. The aim also is to contribute to the theoretical understanding of 'governance failure' and the multiplicity of outcomes that are possible when non-coercive mechanisms are applied rather than formal 'command-and-control'. The empirical study is based on interviews with representatives from agencies involved at different levels. At the local level, case studies of integration programme development were carried out in four municipalities. The analysis shows that the governance strategies, based on non-coercive mechanisms, had a limited significance because they were in conflict with professional norms and practices at the local level of service provision. They also failed to provide more detailed guidance on how the differentiated services should be realized in practice. Instead, programme development at the local level was characterized by collaborative learning and imitation in professional networks, or 'communities of practice'. This type of collaboration contributed to processes of increased homogenization, or isomorphism, which stands in contrast to the goal of a more de-standardized and flexible programme.

Key Points • Understanding the impacts of SDG 16 on forests and people requires attention to the power dynamics that shape how all 17 SDGs are interpreted and implemented across the Global North and South. • As SDGs were agreed upon by nation states, SDG 16 places a strong emphasis on state power and the rule of law. • Yet inclusive governance requires the involvement of diverse actors, and consideration for customary laws and other non-state forms of rulemaking at global to local scales. • Many national laws governing forests and land use favour political elite, large-scale industry actors and international trade. • The development and strengthening of legal frameworks that support all of the SDGs – including those relevant to human rights, income inequalities, land tenure, gender and environmental protection – requires equal or greater priority than law enforcement. Otherwise, law enforcement will reinforce inequities and unsustainable practices. • SDG 16 provides an opportunity to overcome the stereotypes of the Global North as the referential role model for peace and democracy, by highlighting the role of the North in fostering market inequalities and global conflicts, and drawing attention to barriers to democratic and inclusive participation within the Global North. • How transparency, accountability and justice are conceived and prioritised shapes their impact on forests, as well as the degree to which their achievement either empowers forest-dependent peoples or excludes them from meaningful and informed engagement.

This dissertation examines key characteristics and factors shaping the leadership style of Swedish Prime Ministers (PMs). Based on the research of the American presidency, an interactionist framework is developed which draws upon institutional theory and political psychological theory. The analysis is advanced by exploring multiple sources and is based on four cases of leadership styles: two single party Social Democratic PMs, Ingvar Carlsson and Göran Persson, as well as two center/right coalition PMs, Thorbjörn Fälldin and Carl Bildt. Leadership style is studied through a focused comparison of the PMs' performance of four functions. Thus, the four PMs are studied as staffers and organizers of the cabinet and the Government Offices, decision makers, communicators and crisis managers. The results indicate that the office of the PM is elastic, accommodating a wide-ranging variation of leadership styles. The Social Democratic PMs display the most uniform leadership styles, but, rather surprisingly, they also have the most dissimilar leadership styles among the four cases. The center/right PMs' approaches differ to a great extent from one another, displaying mixed forms of leadership styles. The analysis explains how the PMs' leadership styles are shaped based on the interaction between their distinct personal characteristics and surrounding institutions. Thus, the dissertation concludes that leadership theories developed in a presidential setting are largely applicable in a parliamentary setting and that political behavior is not dictated by institutions such as formal structures or norms. The results encourage a reassessment of how personality, as an explanatory factor, is applied in mainstream political science. Furthermore, the analysis highlights the need for reconsidering the presidentialisation thesis and the notion of dominant leadership as there are alternative pathways to prime ministerial influence which are disregarded in the debate.

The current share of sub-Saharan Africa in global carbon dioxide emissions is negligible compared to major contributors like Asia, Americas, and Europe. This trend is, however, likely to change given that both economic growth and rate of urbanization in the region are projected to be robust in the future. The current study contributes to the literature by examining both the direct and the indirect impacts of quality of institution on the environment. Specifically, we investigate whether the institutional setting in the region provides some sort of a complementary role in the environment-FEG relationships. We use the panel two-step system generalized method of moments (GMM) technique to deal with the simultaneity problem. Data consists of 43 sub-Saharan African countries. The result shows that energy inefficiency compromises environmental standards. However, the quality of the institutional setting helps moderate this negative consequences; countries with good institutions show greater prospects than countries with poor institutions. On the other hand, globalization of the region and increased forest size generate positive environmental outcomes in the region. Their impacts are, however, independent of the quality of institution. Afforestation programs, promotion of other clean energy types, and investment in energy efficiency, basic city infrastructure, and regulatory and institutional structures, are desirable policies to pursue to safeguard the environment.

The paper analyses the role of ideas, past experience and crises in the process leading to theoretical and political disputes and the changes of monetary and banking policy in Sweden in 1844/45. It also analyses the role of institutional settings and types of actors involved in the decision-making process. A comparative approach is deployed. Policy changes at the time in the poor and peripheral Sweden is contrasted with the well-known developments in England. The results suggest that current events and past experience were important factors. Purely theoretical considerations played a somewhat lesser role in determining the policy-change. Institutional peculiarities and country characteristics did not significantly alter the core outcomes, but certain specific features. Probably an influx of ideas, policies and experiences from England also influenced policy choices in the case of Sweden.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Országgyűlési képviselők (1990-2014)"adatbázis az 1990-2014 közötti országgyűlési képviselőkről nyújt tájékoztatást. A leiró tábla a 2014-2018 közötti képviselőket összegyűjtő táblával is kiegészül. A Bizottságok (1990-2014) adatbázis az 1990-2014 között felállitott Bizottságokról nyújt tájékoztatást, később az 1920-1990 előtti Bizottságokról szóló leiró táblával is kiegészül.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok adatbázis az országgyűlési képviselettel rendelkező pártokról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak. A Párthierarchia az Országgyűlésben adatbázis a Magyar Országgyűlés frakcióinak elnökeiről és alelnökeiről nyújt tájékoztatást 1990-től kezdődően. A források a Magyar Országgyűlés (http://parlament.hu) hivatalos oldaláról származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a képviselő neve (name), párthovatartozása (party affiliation) és a frakció hierarchiájában betöltött pozíciója (party_hierarchy). isztens módon nyomon követhetők.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az Egyéni választókerületek adatbázis az egyéni választókerületekről nyújt tájékoztatást az 1990 és 2010 közötti időszakról. Az adatok a magyar Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldaláról (http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/t0.jsp) származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az egyéni választókerület neve (smd_name), az egyéni választókerületi képviselő pártjának neve (party_affilitation) és a magyar települések hivatalos neve (settlement_name).

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Interpellációk (1949-2018)" adatbázis az 1949 és 2018 között az Országgyűlésben elhangzott interpellációkról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az interpelláció címe (complete_title), az interpelláció beterjesztőjének neve (introducer), az interpelláció beterjesztésének időpontja (date_introduced), az interpellációk közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), a válaszadó neve (respondent) és az Országgyűlés döntése a miniszteri válasz elfogadásáról (passed). Az adatbázis az 1867-1949 között elhangzott interpellációkkal is kiegészül. A "Kérdések (1990-2014)" adatbázis az 1990-2014 elhangzott, az "Írásbeli kérdések (1998-2014)" adatbázis az 1998-2014 között irásban feltett kérdéseket gyűjti össze, később a 2014-2018 között feltett kérdésekkel is kiegészül.

Jelen írás célja, hogy most, amikor a felsőoktatás és annak átalakulása, átalakítása központi témává vált hazai és európai szinten egyaránt, áttekintést nyújtson a Bologna-folyamatról, kitérve annak előzményeire, kiváltó okaira is. Releváns szakirodalmak és a felsőoktatási miniszterek találkozóin elfogadott nemzetközi dokumentumok segítségével feleleveníti a folyamat főbb állomásait, kiemelve a főbb trendeket, irányvonalakat és prioritásokat. Kitér az Európai Felsőoktatási Térség legjelentősebb felsőoktatási szervezeteire, azok létrejöttére, főbb feladataira, továbbá a folyamat nyomonkövetése érdekében tett erőfeszítésekre, az elért eredményekre, egyes aktuális trendekre, valamint a jövő kihívásaira. = The aim of this paper is to provide an overview of the Bologna process, including its antecedents and causes, now that higher education and its transformation has become a central topic at both Hungarian and European levels. It revives the main stages of the process with the help of relevant literature and international documents adopted at the meetings of the Ministers of Higher Education, highlighting the main trends, directions and priorities. It covers the most important higher education organisations in the European Higher Education Area, their establishment, their main tasks, furthermore the efforts made to monitor the process, the results achieved, some current trends and future challenges.

A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.

Mass migration, as it appears in the 21st century, is one of the greatest challenges of our globalized world. The unanswered questions of European Union (EU) immigration policy that emerged over the past few decades have become more pressing than ever. One of these urgent questions is: how can we provide for a developing European economy in an era of demographic decline in a way that it is based on the opportunities opened up by legally regulated forms of migration. A second question is: how can the EU ensure the safety of the newly arriving people in need and, at the same time, keep away illegal migrants and eliminate criminal activities related to migration. The European Union is destined to spread the principles of peace and unconditional respect for human rights not only within its own borders, but also on a global scale, when engaging in international affairs. In addition to observing human rights, however, the EU must also take into account all security considerations that are pertinent in guaranteeing the free movement of its citizens within the Member States.

Abstract Olsson, Karin (2009). Den (över)levande demokratin. En idékritisk analys av demokratins reproducerbarhet i Robert Dahls tänkta värld. (Sustainable Democracy. Exploring the Idea of a Reproducible Democracy in the Theory of Robert A. Dahl). Acta Wexionensia 185/2009, ISSN: 1404-4307, ISBN: 978-91-7636-677-6. With a summary in English. Everybody loves democracy. The problem is that while everybody calls himself democratic, the ideal form of democracy is hard to come by in the real world. But if we believe in democracy and believe that it is the best form of government, I argue that we should try to design a theory of democracy that is realisable – and reproducible. This thesis, then, focuses primarily on the question whether we find support in democratic theory for an idea of a self-reproducing democracy. It proceeds by means of an investigation of Robert A. Dahl's theory of democracy. He is one of the most well-known and highly regarded theorists in the field of democratic research, whose work covers both normative and empirical analysis. When analysing the reproducible democracy, I argue that it is essential to study both normative values and empirical assumptions: the values that count as intrinsic to democracy, the assumptions that are made about man, and the institutions that are needed for the realisable and reproducible democracy. In modern social science man is often pushed into the background. This is also the case in theories of democracy, even though man (the individual) is the one who has the right to vote, the one who has the autonomy to decide – the one who has to act democratically in order to preserve democracy. The study yields the following findings. First, in Dahl's theory political equality and autonomy come out as intrinsic values. Second, the assumptions made about man show that even if he seems to be ignored, he is always present. When Dahl construes his theory, he does it with full attention to man's qualities, interests, manners of acting and reacting, and adaptability to the values of democracy. Third, the institutions needed to realise and reproduce democracy go further than the institutions of polyarchy. They need support from the judicial system, political culture, education and the market. Fourth, when it comes down to making democracy work and reproducing democracy, Dahl puts the full responsibility on man as he is not willing to allow too rigid constitutional mechanisms. Fifth, even though Dahl puts the emphasis on the empirical situation of the real world, he does not alter his normative ideals in order to make the theory more adaptive. For him, political equality and autonomy are imperative demands, too important to alter. And the only way to get full procedural democracy is to trust the democratic man.

The integrity advisers are the central actors of integrity management systems of the administrative organizational structure, whose main task is to promote the implementation of the integrity approach within state administration institutions. As a complementary part of this task, we can separate the tasks of corruption prevention and the improvement of organizational integrity, of which the latter being discussed in more detail in this research and presentation. Integrity advisers play a key role in the development of organizational culture among public administration bodies, such as bodies exercising administrative authority. Looking at the topic more closely, with regard to the activities of integrity advisers, it can be clearly established that one of the engines of their operation is the proper and deep communication, which is not only necessary within the public administration and inter-agency transactions, but it also means communication activities that can be interpreted in the relationship between the public and clients. Equally important is their training and other activities aimed at developing staff awareness, relationships, situation assessment and action practices, which, in addition to and in part within public service training, provide an opportunity to shape organizational culture. The presentation and the paper aims to show the role of integrity advisors in developing organizational culture and transparency in the administration based on recent research experience about online presence of integrity advisors and in-depth interview surveys.