Suchergebnisse

The fragmentation of the Montenegrin society is significant, in terms of identities, ethnic groups and political values as well. However, the subsidized nature of the alternative of joining the EU is significant and almost unified, which can not be stated in the case of the NATO membership at all. The above mentioned fragmentation goes also with strong political division but the internal conflicts of the past 20 years have not led to violent occurrences, civil war, which can be considered a remarkable phenomenon among the Western-Balkan relations. The country is characterized by organized crime, nepotism, the presence of clan-like phenomena, corruption and the underdevelopment of democratic culture. Among the tasks of Montenegro regarding its accession to the EU, besides strengthening the jurisdiction, reducing the political nature of the administration, the fight againstorganized crime and in this context the elimination of the extensive corruption are prominently included.

Naturalisti, geologi, geografi; medici, filosofi, romanzieri, artisti, ingegneri e poeti. E ancora: politici, sacerdoti, giuristi, imprenditori; leggende dell'alpinismo e semplici turisti; sussiegosi accademici e cacciatori d'orsi, alti papaveri dell'esercito e guide alpine; Kaiserjäger, irredentisti, reduci garibaldini e funzionari asburgici; nobili decaduti, avventurieri, amanti in fuga e molti, molti altri. Ai primi dell'Ottocento una combinazione unica di circostanze scientifiche, sociali e culturali attirò sulle Dolomiti schiere sempre più numerose di visitatori da tutta Europa e dal mondo. Un fenomeno che ebbe il suo epicentro proprio nella Val di Fiemme e in Predazzo – dove Michele Giacomelli e i suoi discendenti, al passare del vento della storia, l'ospitarono all'Albergo Nave d'Oro e ne fi ssarono il ricordo tra le pagine del loro poderoso libro firme. In questo primo volume del Memoriale (1820–1875), qui presentato in edizione critica, innumerevoli personaggi intrecciarono le loro vite, i loro lavori, le loro imprese e passioni. Una stratificazione di contesti sociali e culturali, di linguaggi e di vicende che fanno di questo manoscritto una testimonianza preziosa d'un capitolo fondamentale della storia trentina, italiana, europea.

Mátyás Rákosi, first secretary of the Hungarian Workers' Party, was forced to resign by soviet Politburo member Anastas Mikoyan on 18th July, 1956. He was followed by Ernő Gerő, who was also a hated man, responsible for all economic decisions in earlier years and taking part in a leadership which had committed serious crimes. He remained in power for three months only, until the October 1956 Revolution. Although Gerő announced political reforms, historians regard it only as a tactical step. This study suggests that these reforms, named "clear sheet", or "tabula rasa" policy, were in fact serious steps toward a "socialist democracy". What is more, these steps were not only announced but many of them was also taken. However, three months were not enough for Gerő to introduce all changes, because he was also engaged in neutralizing the activity of the party opposition lead by Imre Nagy's group. The study analyzes these reforms (e.g. increasing the role of the National Assembly, restoring the "socialist legality", decentralization, improving the living standards of the society, broadening the freedom of speech, giving greater support to the intellectuals etc.). To sum up, it can be stated that these reforms have a lot in common with the reforms of Imre Nagy in 1953. Surprisingly, it seems that the so-called "soft dictatorship" would have started much earlier, already in 1956, instead of 1963. The later reforms of János Kádár, introduced gradually in the 1960s (and sometimes only in the 1980s) probably originated also from this period of time, the Summer of'56. This study has much more questions than answers, its aim is to generate a new debate on Gerő's first secretariat hoping that a better understanding of this period can be reached. The most important questions are the following: why did the Revolution exacdy break out; how would it be possible to avoid it and, most interestingly, what would have happened if the Revolution did not break out at all?

Tanulmányunk a nemzetközi rendszer átalakulásával foglalkozik, azt Polányi kettős mozgásának a nemzetközi politikai gazdaságtan három vizsgálati szintjére (rendszer szintje, nemzetállam szintje, ideák szintje) való kiterjesztésével mutatja be. A cél annak az ingamozgásnak a bemutatása, mely az önszabályozó piac és a Bretton Woodsi "beágyazott liberalizmus" között írható le. Bemutatjuk azt is, hogy a populista pártok napjainkban megfigyelhető növekvő népszerűsége a piacosító folyamatokkal szembeni ellenmozgásként értelmezhető. = Our paper examines the transformation of the international economic system. We examine the process of Polanyi's double movement on the three levels of analysis of the international political economy: systemic, domestic and cognitive. Our aim is to show that during the development of the international system a certain pendulum is present which swings between the idea of the self-regulating market and 'the embedded liberalism' of the Bretton Woods System. We will also show, that the increasing popularity of populist political parties might be also understood as a countermovement against forces of marketization.

Jelen disszertáció a szociológia és a filmtudomány határterületén mozog, és arra keresi a választ, hogy az elemzett 1989 utáni filmekben hogyan jelenik meg az ábrázolt társadalmi valóság, valamint milyen jövőt ígérnek vagy sejtetnek a néző számára. A kutatás első részében tizenhárom, 1989 és 2018 között bemutatott rendszerváltás-filmet elemzek, vagyis olyan nagyjátékfilmeket, melyek narratívája közvetlen vagy közvetett módon tartalmazza a rendszerváltást mint történelmi eseményt, és vizsgálom meg, hogy milyen társadalmi-politikai kérdéseket vetnek fel, melyek az 1989 és 1990 között zajló Ellenzéki, valamint Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon is előkerültek, valamint milyen jövőképeket közvetítenek a néző számára. Az EKA- és NKA-ülésekre azért esett a választásom, mivel azok a rendszerváltás átmeneti időszakának lényegi diszkurzív terei voltak, a tárgyalásokról készült Kerekasztal-jegyzőkönyvek pedig a rendszerváltás legfontosabb dokumentumai közé tartoznak. Ezen tárgyalások a politika, a gazdaság és a társadalom dimenzióinak az átalakulás szempontjából lényegi pontjait vitatták meg, és adtak válaszlehetőségeket azokra. Az első hipotézis kapcsán az előfeltevésem az volt, hogy a filmek az idő előrehaladtával az egyes EKA- és NKA-témákat illetően egyre pesszimistább forgatókönyveket vázolnak fel, mivel a kilencvenes években megjelenő strukturális problémákat a társadalom és a gazdaság területén nem sikerült teljes körűen orvosolni. A kutatás második részében Magyarország két nemzetközileg is elismert rendezőjének, Jancsó Miklósnak és Tarr Bélának az 1989 után készült filmjeire fókuszálok, és azt vizsgálom meg, hogy milyen állításokat fogalmaznak meg a kilencvenes évek óta végbement hatalmi viszonyok változásáról, és milyen következtetést vonnak le belőlük. A disszertáció megtervezése során azért erre a két rendezőre esett a választásom, mivel az életpályájuk kezdete óta érzékenyen reagáltak az országban – és Tarr esetében a kelet-európai régióban – zajló társadalmi változásokra szoros összefüggésben az éppen ...

A doktori dolgozatban az állampolgárság intézményének változását és ennek következményeit írom le az erdélyi esettanulmány keretében. A kutatás rámutat arra, hogy a magyar állampolgársági politika az állampolgárság illiberális koncepcióját valósítja meg. Elemzésem így az illiberális állampolgárság intézményének bemutatásával rávilágít arra, hogy ez már nem csupán az egyén és állam közötti jogi kötelék, hanem a magyar kormány egy közvetítő intézményrendszer segítségével tartja fent és alakítja kapcsolatát az erdélyi magyar állampolgárokkal. A dolgozatban ennek az intézményrendszernek a sajátosságait, illetve a kapcsolat működési mechanizmusát tárom fel. Négy szervezet (EMNT, EMNP, RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány) szisztematikus vizsgálatával azt rekonstruálom, hogy a magyar kormány beavatkozása, így az illiberális állampolgárság intézményének erdélyi megvalósítása csökkenti a szervezetek érdekérvényesítési képességét a területi államban. Az értekezés bemutatja, hogy a magyarországi politikai berendezkedésben végbemenő illiberális átalakulás milyen összefüggésben van az állampolgárság kiterjesztésével. Ezáltal a dolgozat az esettanulmányon keresztül cáfolja azt a korábban elfogadott feltételezést, hogy a többes állampolgárság egy egyenlőbb és igazságosabb társadalmat hoz létre, rámutat arra, hogy a populizmus következményeként létrejövő állampolgársági politikák sem az egyenlőséget, sem az igazságosságot nem valósítják meg, elsődleges céljuk az illiberális politikai rendszer támogatása. Bemutatom, hogy az illiberalizmussal összefüggésben az állampolgársági politikák átalakítják az erdélyi civil és politikai szervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit, a magyar kormánytól függő helyzetbe kerülnek, míg romániai politikai közösségben betöltött szerepük megváltozik, a magyar kisebbségi közösség képviselőiként történő érdekérvényesítési képességük jelentősen csökken. Tehát az értekezés azt mutatja be, hogy az illiberalizmus eredményeképpen egy új típusú állampolgársági koncepció jött létre. Ez az állampolgárságot már nem csupán mint az egyén és állam kapcsolatát veszi figyelembe, hanem az állampolgárság intézményét úgy alakítja át, hogy az anyaállam egy közbenső intézményrendszer segítségével ezt a kapcsolatot irányítani és folyamatosan alakítani tudja. Az értekezés így az erdélyi esettanulmányon keresztül vázolja fel az illiberalizmus állampolgárságképét.