Suchergebnisse

The author presents the scholarly achievements of a Hungarian literary historian Lajos Hopp (1927–1996) related to the Polish-Hungarian relations. It is a commentary to the fragment (conclusions) of Hopp's unedited work published in the present issue of Barok, entitled "Changes of Polish-Hungarian ideas and traditions in the first half of the 17th century". The study is kept in the Illyés Gyula Archives and Workshop of the Institute of Literary Studies of the Hungarian Academy of Sciences in Budapest. It is an expanded and revised version of a dissertation entitled "Changes of Polish-Hungarian ideas and traditions in Baroque court literature" submitted by Hopp in 1987 to be awarded doctorate by the Hungarian Academy of Sciences. The presented fragment exemplifies the whole of Hopp research into the Polish-Hungarian relations in which he emphasised the endurance and changes of traditions of: "everlasting friendship", "friendly relations" and the idea of bulwark in both the cultures from the late Middle Ages to the 18th century. Some of the thoughts were presented in Hopp's monographs published in print. The discussed text refers to the period from the end of the 16th century (from Stephen Báthory's death in 1586) to 1648 (the death of Wladyslaw IV Vasa, George [György] I Rákóczi). As he says, at that time the Polish-Lithuanian Commonwealth and Transylvania drifted apart politically due to, in his opinion, increasing religious differences and successes of the counterreformation in the Commonwealth, as well as political alliances of Sigismund III Vasa. The change came during the reign of Wladyslaw IV Vasa, when George I Rákóczi devised plans to acquire the Polish crown. The author debate the significance of Hopp's research. His statements about social conditioning of the sphere of idea (its "social basis") and Marxising interpretations, although moderated with time, seem to be outdated now. In his reasoning, Hopp departed from the approach characteristic of literary historians (research on topoi, metaphors, rhetoric), and got closer to interdisciplinary understood history of ideas (history of concepts) and "classic" political history. This found its expression in his source base, too, which included also texts related to a political practice. It was valuable that he included the history of ideas into his research on political relations. A reconstruction of Hopp's methods causes difficulties – his language was complicated and he did not formulate his methodological assumptions or concepts used (for instance, a "historico-cultural form of consciousness" or "consciousness of community", etc.). A reception of his research outside Hungary was hampered by lack of translations. In the author's opinion, what is worth to emphasise in Hopp's achievements related to Polish-Hungarian themes is the subject of his research – comparative studies in the history of political ideas and concepts in Central Eastern Europe. In recent years similar postulates were formulated by Hungarian scholars due to a reception of current trends in Western historiography. Some signs of interest in the language of politics and history of concepts are to be seen also in Poland. It seems sound, therefore, to refer in this context to Lajos Hopp's research that could prompt us to reflect on possibilities and methodological form of its continuation. ; Szymon Brzeziński

Tanulmányunk az iskolai lemorzsolódás összetett, több szintű elemzését kísérli meg egy 2018/2019-es tanévben végzett empirikus (önkitöltős kérdőíves) kutatás alapján. A hozzáférési alapú mintát 88 általános iskola (feladatellátási hely) pedagógusai (1136 fő) és hetedik osztályos tanulói (1953 fő) alkotják. Az elemzési keretet a nemzetközi irodalom szisztematikus vizsgálatai adták, mely a lemorzsolódás okait egyéni, családi és iskolai szintű tényezőkre bontják. A korábbi hazai kutatási eredmények is megerősítik ezt a tipizálást, ugyanakkor a hazai elemzésekből még hiányzik a jelenség komplex vizsgálata, illetve többféle (szociológiai, pedagógiai, pszichológiai) nézőpont alkalmazása. Írásunk erre tesz kísérletet. Az eredmények megerősítik a nemzetközi kutatási tapasztalatokat, kiemelhetjük azonban a családi háttér erőteljes dominanciáját, mint alapvető magyar sajátosságot.

A tanulmány célja, hogy áttekintse azokat a vidékszociológiai megközelítéseket, tudományos diskurzusokat, amelyekben elhelyezhető a magyar vidéki kreatív vállalkozónők vizsgálata. A vidéki településeken kistermeléssel, kézművességgel, szolgáltatással foglalkozó vállalkozónők empirikus szociológiai vizsgálatához releváns elméleti hátteret keresve a narratív és leíró szakirodalmi áttekintés módszerével ismertetjük az elmúlt évtizedek hazai és nemzetközi szakirodalmának vonatkozó eredményeit. A szakirodalmi áttekintés középpontjában a hazai és nemzetközi vidékszociológiai irodalom és azon belül is a vidéki vállalkozásokkal, a vidéki nőkkel és a vidéki vállalkozónőkkel foglalkozó irodalom áll. Célunk továbbá, hogy a kreatív vállalkozónők kutatásához összegyűjtött vidékszociológiai szakirodalom bázisán kutatási kérdéseket fogalmazzunk meg a magyar vidéki vállalkozónők kvalitatív szociológiai vizsgálatához.