Suchergebnisse

Zusammenfassung: Az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Galíciába kalauzolta az olvasókat első, magyarul is olvasható helytörténeti kötetében Martin Pollack osztrák író, újságíró. Eredetileg 2010-ben megjelent, és a Lipcsei Könyvvásár díjával is jutalmazott újabb könyve az 1800-as évek vége, 1900-as évek eleje Amerikába irányuló galíciai kivándorlását, annak árnyoldalait mutatja be, sok-sok tanulságos kis történet formájában. Az első, Kivándorlásra csábítva című fejezet még lazábban kapcsolódik Galíciához: itt ugyanis egy szlovákok lakta magyarországi falu kivándorlóiról olvashatunk, akiket a porosz határ előtt nem sokkal fognak el a hatóságok, majd kereket oldanak, s végül sikeresen kijutnak New Yorkba. Az aktájukban azonban sorra gyűlnek az újabb és újabb nyomozati iratok, feltérképezve kivándorlásuk okait, a kivándorlók összetételét, kivándorlásra ösztönzésük hátterét, kiemelve a galíciai hatóságok számára talán legfontosabb momentumot: azt az auschwitzi illetékességű személyt, aki a Hamburg-Amerika Szállítási Részvénytársaság, a Hapag helyi ügynökeként a határon is átszállította a kitelepülőket. A következő történet (Nem kívánatos idegenek) a galíciai zsidó Mendel Beck személyén keresztül egy tipikusnak mondható kivándorló-történetet mutat be, s általánosságban is felvázolja egy migráns útját New Yorkba, majd tovább, de megismerhetjük Albert Ballint, az egyik "kivándorlási ügynökség" vezetőjét is. Mellette olvashatunk sok boldogulást kereső kisemberről (akik általában azt tervezték, hogy csak pár évre mennek ki Amerikába, aztán spórolt pénzükkel hazatérnek), prostitúcióra kényszerített fiatal lányokról, és persze a kivándorlókat mozgató többi nyerészkedőről is, akikre azért időnként lecsapnak a hatóságok (például egy 1888 nyári monstre per keretében)

A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.