Suchergebnisse

The primary objective of implementation research is to identify the success factors of policy implementation, and the definition of the conditions that are necessary to the effective realization of strategic objectives. Among the success factors financing conditions are of crucial importance. Money itself is not enough to the successful implementation of the policies, but the lack of the necessary financial resources leads to policy failure. In general, a partial fulfilment of the conditions leads to partial success of the implementation of a given policy. Environmental policies could be possible targets of implementation research, and they are very sensitive to the financing conditions. In my paper I examine the influence of the lack of the necessary financial resources for the implementation of the new Hungarian waste management policy launched in 2013. First I discuss the theory of implementation as a framework, then I analyze the financila conditions of the new waste management policy in that framework.

A publikáció felhívja a figyelmet a világgazdaságban létező gazdasági erőközpontok és a hozzájuk kapcsolódó peremterületek gazdasági szimbiózisának működési mechanizmusára. A centrum-periféria modellek segítségével mutatja be a gazdasági központok és perifériáik kapcsolatát, elemezi e régiók fejlődéséhez vezető okokat, az egymáshoz kötődő gazdasági kapcsolataikat. A cikk az Európai Unió központjának és perifériájának fejlődésére összpontosít, megvizsgálva e régiók gazdasági fejlődésének történelmi hátterét, hangsúlyozva az ipari forradalom jelentőségét Nyugat-Európában. A tanulmány kitér a német migrációs politika bemutatására a II. világháború végétől napjainkig. Elemezi a német statisztikai hivatal adatait, és bemutatja a Németországban élő külföldi népesség számának és arányának változását a 20. század második felében. A német migrációs politika ismertetése során a bevándorlási szabályok enyhítésének változását vizsgálja kitérve a 2015-ös migrációs válság hatásaira. A cikk bemutatja a német kormány előtt álló kihívásokat és a bevándorlók beilleszkedésének nehézségeit, a külföldi állampolgárok németországi kulturális hátterét, az egyes nemzetiségek számát és arányát a német társadalomban. A kiadvány a közép-európai államok gazdasági együttműködési rendszerén keresztül meghatározza a közép-európai feldolgozóipari központ államait és gazdasági szerepét az Európai Unióban, valamint rávilágít, hogy Németország a közép-európai régió gazdasági központja, amely beruházásai és termelési kapacitásainak bővítése révén meghatározza a visegrádi országok gazdasági fejlődését, és egy sajátos gazdasági centrum periféria kapcsolatrendszer kiépítéséhez vezet. The center-periphery models show the relationship between the economic centers and its periphery in the geographical area, analyze the reasons leading to the development and development of these regions and illustrate their economic relations with each other. The publication focuses on the development of the center and periphery of the European Union, examining the historical background of the economic development of these regions, emphasizing the importance of the industrial revolution in Western Europe. The aim of the study is to present the German migration policy from the end of the World War II to the present. It analyzes the data of the German statistical office and shows the changing of the number and proportion of foreign population living in Germany in the second half of the 20th century. During the presentation of the German migration policy discusses the study the process of easing immigration rules and the migration crisis in 2015. The article presents the challenges faced by the German government and the difficulties of integrating immigrants. It discusses the different cultural backgrounds of foreign citizens in Germany, lists the proportion of each nationality within German society. The publication describes the economic co-operation system of the Central European states and defines the states and economic role of the Central European manufacturing core in the European Union. The publication states that Germany is the economic center of the Central European region, which also determines the economic development of the Visegrad countrys by introducing production capacities.

The new Hungarian Waste Act and the other legislation related to area of waste management entered into force on 01th of January 2013. The strategic goal of the new leagal regulation is to achieve the full compliance with the requirements of EU environmental standards. There were some discrepancies in the specific rules of the legislation, which have significantly reduced the effectiveness of the implementation of the policy. Considered by the implementation rechearch the internal contradictions of the policy regulation are clearly one of the most significant barriers to the successful implementation. Therefore, it could be important to examine more closely, how are these adverse effects on the field of the Hungarian waste management, as one of the priority areas of domestic environmental policy.

Based primarily on election campaigns, public opinion surveys (Consulta Mitofsky, Latinobarometro) and the official election results, this study analyses how and to what extent the Institutional Revolutionary Party, that governed Mexico for more than 70 years, has lost power. To what extent can the elections of 2000, that changed the political system, be considered as a break with the past or part of an on-going process? Why did the PRI achieve the worst election results in its history in 2006? What new political dividing lines were formed in Mexico after the disappearance of the hegemony of the PRI? What can we expect at the 2012 presidential elections? ; Választási kampányok, közvélemény kutatások (Consulta Mitofsky, Latinobarometro) és a hivatalos választási eredmények segítségével a tanulmány azt elemzi, hogy az 1920 - es években megalakult, később nevét PRI-re változtató politikai erő, amely több mint 70 éven át kormányozta Mexikót, hogyan illetve milyen mértékben szorult ki a hatalomból. Mennyire tekinthető a 2000-es rendszerváltás a múlttal való szakításnak, törésnek, illetve egy folyamat részének? Miért szerepelt a PRI még rosszabbul 2006-ban? Milyen új politikai választóvonalak jöttek létre Mexikóban a PRI hegemóniájának szétfoszlásával? Mi várható 2012-es elnökválasztásokon?

The lessons learned from the crisis management of the 2008 Great Recession are due to significant structural differences between the two centers of the world, the United States and the eurozone. This has been the worst and most widespread global economic downturn since the Great Depression. The crisis is over, but it seems that the crisis has long-lasting consequences. In the case of the United States, a monetary, fiscal and political union is realized, which with a single economic policy, operates as a coherent unit, uniting the three areas. GDP is rising, unemployment is at the lowest level since 1969 and government debt is the highest it has ever been which can cause problems in the long run. In the case of the eurozone, we can talk about a monetary union. The crisis has highlighted the structural flaws of the eurozone, because without a unified fiscal policy no effective economic policy can be achieved. The symptoms of the euro area crisis weren't the consequences of the global economic crisis; rather the stalling of the integration process, the lack of real convergence, and the weaknesses of monetary and fiscal policy were the problems that have been brought to the fore and exacerbated by the crisis. I consider the crisis management of the United States to be more successful, in which the single economic policy has played an important role – as long as the eurozone doesn't deepen integration, it will not be able to address vulnerabilities between its countries. For Central Europe to be competitive, it has to have the right economic policies and an independent monetary policy. The postcrisis recovery has taken place, but in order to avoid further crises and to have a faster convergence towards the eurozone, we need targeted steps which could create the opportunities.

Nem kérdés, hogy Európa egy radikális átalakuláson megy keresztül. Egyszerre figyelhetjük meg Európában a kistérségi egységek és regionális mozgalmak reneszánszát. Az államok szubnacionális egységeiről való politikai, gazdasági és kulturális gondolkodás, valamint cselekvés túlnyomórészt Európában tört utat magának. A regionális mozgalmak nagyobb autonómiát követeltek hatalmi szférájuk és befolyási területük számára, részint erőszakkal, egészen egyes területek különválásáig. Földrajzi, etikai, nyelvi, vallási, kulturális, történelmi vagy gazdasági dimenziók különböző vonatkozási pontjait választották ki, hogy egy ily módon elhatárolt területet régióként jelöljenek. Azok a közös jellemzők, melyeknek egy régió lakói birtokában vannak, megteremtik a speciális egység érzését és a regionális identitást. Nagy jelentőséggel bír az Európai Unión belüli régiók rendkívül széles palettája a szubnacionális egységek jogi státuszát, kompetenciáit, valamint pénzügyi forrásait és ezáltal politikai minőségét illetően. Subnational mobilisation was one of the most outstanding features of the European internal policy of the 1990s. The phenomenon is reflected by two, mutually reinforcing factors. On the one hand, the 1988 reform of the Structural Funds and several provisions and principles of TEU created new opportunities for regions to become involved in the European politics; on the other hand, processes and theoretical debates towards the territorial decentralisation of power within Member States, as well as the openness and activism of regions in the area of structural and cohesion policy expressed more and more pronounced needs of enforcement of their rights. The opportunities and demands, the "Europe of the regions", the concept of a "Three-tier Europe" together with the EU becoming a multi-level governance system collectively constitute the conditionality of subnational mobilisation. The phenomenon can be summarised as follows: the regions within the state and at Community level, by the concurrent use of institutional and informal tools, are increasingly becoming involved and are increasingly becoming involved and are increasingly shaping the EU institutions and their decision-making processes.

The agricultural and rural development policies of the European Union come/came across constant changes, becoming one of the newest stages of structural and economic problems the joining of the new member states. A new process has been initiated with Agenda 2000 and Agenda 2000+ in the Union due to which the establishment of the so called multifunctional agricultural model became a priority for the EU15 and later on the EU25. This model, separating agrarian and rural development introducing a two pillar finance system, wishes to react on the European challenges of the new millennium on the fields of agriculture and rural development. It is a basic need of Hungary to acquire as fast as possible the methods of the Union in order to receive regional grants, create adequate institutional background, projects and programmes involving more actively the rural population into the accomplishment of development plans. ; Az Európai Unió agrár- és vidékfejlesztési politikái folyamatos változásokon mentek-mennek keresztül, melynek egyik legújabb állomásává a csatlakozni kívánó országok felvétele és az azzal járó strukturális és gazdasági problémák megjelenése vált. Az AGENDA 2000-rel, majd az AGENDA 2000+-al egy újabb folyamat indult meg az Unióban melynek eredményeként az ún. többfunkciós agrármodell kiépítése lett az első számú cél a 15-ök és 2004-től a 25-ök Európájában. Ez a modell az agrár- és vidékfejlesztést kettéválasztva kétpilléres finanszírozási rendszert vezetve be kíván az új évezred európai kihívásaira reagálni a mezőgazdaság s a vidékfejlesztés terén. Hazánk alapvető érdeke, hogy minél gyorsabban sajátítsa el az Unióban használatos regionális támogatásokért folytatott módszereket, megfelelő intézményhátteret, pályázatokat és programokat hozva létre, ezáltal mind aktívabban vonva be a vidéki lakosságot is a tervek megvalósításában.

A doktori dolgozatban az állampolgárság intézményének változását és ennek következményeit írom le az erdélyi esettanulmány keretében. A kutatás rámutat arra, hogy a magyar állampolgársági politika az állampolgárság illiberális koncepcióját valósítja meg. Elemzésem így az illiberális állampolgárság intézményének bemutatásával rávilágít arra, hogy ez már nem csupán az egyén és állam közötti jogi kötelék, hanem a magyar kormány egy közvetítő intézményrendszer segítségével tartja fent és alakítja kapcsolatát az erdélyi magyar állampolgárokkal. A dolgozatban ennek az intézményrendszernek a sajátosságait, illetve a kapcsolat működési mechanizmusát tárom fel. Négy szervezet (EMNT, EMNP, RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány) szisztematikus vizsgálatával azt rekonstruálom, hogy a magyar kormány beavatkozása, így az illiberális állampolgárság intézményének erdélyi megvalósítása csökkenti a szervezetek érdekérvényesítési képességét a területi államban. Az értekezés bemutatja, hogy a magyarországi politikai berendezkedésben végbemenő illiberális átalakulás milyen összefüggésben van az állampolgárság kiterjesztésével. Ezáltal a dolgozat az esettanulmányon keresztül cáfolja azt a korábban elfogadott feltételezést, hogy a többes állampolgárság egy egyenlőbb és igazságosabb társadalmat hoz létre, rámutat arra, hogy a populizmus következményeként létrejövő állampolgársági politikák sem az egyenlőséget, sem az igazságosságot nem valósítják meg, elsődleges céljuk az illiberális politikai rendszer támogatása. Bemutatom, hogy az illiberalizmussal összefüggésben az állampolgársági politikák átalakítják az erdélyi civil és politikai szervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit, a magyar kormánytól függő helyzetbe kerülnek, míg romániai politikai közösségben betöltött szerepük megváltozik, a magyar kisebbségi közösség képviselőiként történő érdekérvényesítési képességük jelentősen csökken. Tehát az értekezés azt mutatja be, hogy az illiberalizmus eredményeképpen egy új típusú állampolgársági koncepció jött létre. Ez az állampolgárságot már nem csupán mint az egyén és állam kapcsolatát veszi figyelembe, hanem az állampolgárság intézményét úgy alakítja át, hogy az anyaállam egy közbenső intézményrendszer segítségével ezt a kapcsolatot irányítani és folyamatosan alakítani tudja. Az értekezés így az erdélyi esettanulmányon keresztül vázolja fel az illiberalizmus állampolgárságképét.

Jelen disszertáció a szociológia és a filmtudomány határterületén mozog, és arra keresi a választ, hogy az elemzett 1989 utáni filmekben hogyan jelenik meg az ábrázolt társadalmi valóság, valamint milyen jövőt ígérnek vagy sejtetnek a néző számára. A kutatás első részében tizenhárom, 1989 és 2018 között bemutatott rendszerváltás-filmet elemzek, vagyis olyan nagyjátékfilmeket, melyek narratívája közvetlen vagy közvetett módon tartalmazza a rendszerváltást mint történelmi eseményt, és vizsgálom meg, hogy milyen társadalmi-politikai kérdéseket vetnek fel, melyek az 1989 és 1990 között zajló Ellenzéki, valamint Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon is előkerültek, valamint milyen jövőképeket közvetítenek a néző számára. Az EKA- és NKA-ülésekre azért esett a választásom, mivel azok a rendszerváltás átmeneti időszakának lényegi diszkurzív terei voltak, a tárgyalásokról készült Kerekasztal-jegyzőkönyvek pedig a rendszerváltás legfontosabb dokumentumai közé tartoznak. Ezen tárgyalások a politika, a gazdaság és a társadalom dimenzióinak az átalakulás szempontjából lényegi pontjait vitatták meg, és adtak válaszlehetőségeket azokra. Az első hipotézis kapcsán az előfeltevésem az volt, hogy a filmek az idő előrehaladtával az egyes EKA- és NKA-témákat illetően egyre pesszimistább forgatókönyveket vázolnak fel, mivel a kilencvenes években megjelenő strukturális problémákat a társadalom és a gazdaság területén nem sikerült teljes körűen orvosolni. A kutatás második részében Magyarország két nemzetközileg is elismert rendezőjének, Jancsó Miklósnak és Tarr Bélának az 1989 után készült filmjeire fókuszálok, és azt vizsgálom meg, hogy milyen állításokat fogalmaznak meg a kilencvenes évek óta végbement hatalmi viszonyok változásáról, és milyen következtetést vonnak le belőlük. A disszertáció megtervezése során azért erre a két rendezőre esett a választásom, mivel az életpályájuk kezdete óta érzékenyen reagáltak az országban – és Tarr esetében a kelet-európai régióban – zajló társadalmi változásokra szoros összefüggésben az éppen ...

A régiók nem csak a közelmúltban jelentek meg az európai politika színpadán, mint önálló szereplők, tevékenységüket már évtizedek óta jegyzik. Ennek középpontjában mindenekelőtt a régiók határokon átnyúló együttműködése áll, ezt egészítették ki a régiók transznacionális megállapodásaival, amelyek arra szolgáltak, hogy a nemzetállamok kormányaival valamint a nemzetközi szervezetekkel, különösképpen az Európa Tanáccsal és az Európai Közösséggel szemben érdekképviseletüket gyakorolják. Az utóbbi időben a régiók egyre energikusabban és követelőbben hívták fel magukra a figyelmet. Tevékenységük súlypontja jelenleg nyilvánvalóan az EU és az integrációs folyamatokon belül helyezkedik el. A régiók mint az EU-kontextus politikai tényezői igen sokrétű tevékenységet mutatnak fel, amelyek az "Európa régiói" megjelölésben foglalhatók össze. Az elnevezésből, mint sokszor használatos szlogenből azonban hiányzik egy egyértelmű és ugyanakkor közös megegyezéssel alapuló, elfogadott tartalom. Regions appeared as autonomous entities on the European political stage not only in recent years. The activity of regions has been recorded for decades. It focuses above all on the cross-border cooperation of regions, and was supplemented by the trans-national agreements of regions, which served to practice their representation against the governments of nation states as well as international organisations, in particular, the European Council and the European Community. Most recently, regions have drawn attention to their presence more and more and when doing so have found increasing attention. Their centre of activity is now obviously located within the EU and the integration processes. Regions as the political factors of the EU context show a wide range of activities that can be summarized under the label of 'the regions of Europe'. The name, as a frequently used slogan, is lacking a clear and at the same time jointly agreed, accepted content. Regions and regionalism are rather flourishing in Europe. But what do regionalism and the expression Europe of regions exactly mean? There are many approaches to the question, the concept of cross-border interregionality between the Member States of the European Union, or the effort to make regions the basic building blocks of European integration instead of states, and the objective to introduce a three-tier structure to the European Union which would extend the already existing tiers of the European Union and the Member States with a third one, the territorial units within nation states. The first approach has long been adopted, the second approach is rather utopian. The third one is subject to fierce debates: a three-tier European Union with European, nation state and regional levels.