Suchergebnisse

The objective of this article is to show how issues concerning women in science and the problem of gendered science, often treated separately, are interconnected. To examine how research on women in science and research on gender and science relate to each other, some feminist epistemological perspectives, mainly feminist contextual empiricism, are used in order to show how the feminist philosophical conceptual framework may be useful for understanding the problems currently faced by women in science. After reflecting and elaborating on the very thesis of gendered science, the author analyses in more detail the concept of epistemic communities and the concept of trust as an epistemic factor. Through these concepts the author argues that philosophical/epistemological considerations are fruitful for studying the experience of individual women in science. Both of these interrelated concepts are considered highly relevant in the search for an epistemological framework facilitating the thematic study of women in science on a theoretical level and research on the current situation of women in the academic world in Slovakia.

Artificial intelligence is perhaps the technological innovation of our time with the strongest impact on society. Due to its capabilities, it is suitable for participating in many decisions during the employment relationship and even for automating certain processes. In my study, I examine the legal context in which the use of these tools, which involves extensive data management, can be properly implemented. I examine the prohibition of automatic decision-making and profiling in the GDPR as well as the exceptions to this, narrowing it down to cases that can also be applied in the employment relationship. Finally, I present the unintended consequences of using this technology as well as the potential issues to be aware of.

A disszertáció célja annak körüljárása, hogy miként jellemezhető a társadalombiztosítási rendszeren keresztül támogatott gyógyászati segédeszközök hozzáférhetősége Magyarországon, a felhasználók választási szabadsága szempontjából. A feltáró elemzés elméleti kerete az Amartya Sen nevéhez kötődő képességszemlélet (Capability Approach), a jóllét és a fejlődés normatív elmélete, ami a fejlődést az emberek képességeinek és arra való tényleges lehetőségeinek – szabadságainak – bővülésében látja, hogy olyan életet éljenek, amilyet okkal tartanak értékesnek. A segédeszköz elosztást amentén vizsgáltam, hogy az mennyiben személyre szabott, és mennyiben bővíti a felhasználók tényleges lehetőségeit a számukra értékesnek tartott, jó életre: a segédeszközhöz jutás folyamatában mennyiben jelennek meg az érintettek véleményei, értékei, hangja, a "semmit rólunk nélkülünk" elv, milyen garanciákat vállal a jogalkotó és a folyamatban résztvevő többi szereplő annak érdekében, hogy az érintettek tudatában legyenek a valódi választási lehetőségeiknek. A kutatás során – szociálpolitikai alapelveken, nemzetközi tapasztalatokon, három európai tanulmányúton és a képességszemléleten alapulva – elemzési indikátorrendszer készült. A szakirodalom áttekintésén és a jogszabályelemzésen túl, a támogatórendszer gyakorlati működését szakértői és érintetti interjúk (n=52) segítettek feltárni. Magyarországon nincs nemzeti stratégia vagy program, ami bizonyos mértékben biztosítéka volna a támogató technológia hozzáférhetőségének. Több mint ötven jogszabály érinti a gyógyászati segédeszközöket, ezek ugyanakkor kevésbé védik a felhasználókat. A jogalkotó elsődleges célja, hogy megelőzze a túlköltekezést. A gyógyászati segédeszközök mellől elmaradnak a kapcsolódó szolgáltatások, ami nem csak az egyén szintjén teremt problémát, és eredményezi sok esetben az eszközök kihasználatlanságát, hanem csökkenti a gazdaságilag racionális működés valószínűségét is. A támogatott gyógyászati segédeszközök rendszerének jelenlegi működésében az akadályozottság ...

"The essence of the blockchain technology lies in that via connected IT devices such a base of information is formed which simultaneously, with making a thousand copies, is able to register data of transactions, automated transactions, without any external supervision and the possibility of retrospective one-sided modification. Many believe that the system of blockchain (and the digital general ledger system forming its base) will bring about such a change into our lives which the Internet brought when it started to spread in the 1990s.
The most successful examples of blockchains so far are financial tools. The Court of the European Union has already ruled in judgement no. C264/14 that bitcoin virtual currency is considered to be a contractual money, it is a direct money between economic actors who accept it.
It is a perpetual dilemma of the law and legal regulations that lawmakers react to the events of everyday life slower than the speed at which economic actors find new solutions to various problems. Do new possibilities provided by blockchains surpass risks, or is it just like an Internet article warns: are hackers becoming the new lawyers? What can a corporate lawyer say to the previous question − can salary be asked for in bitcoin?
This presentation tries to answer the question of how much the blockchain system facilitates the conclusion of employment contracts or the fulfillment, the control, and the administration of employment relationships and whether the human element is indispensable in the operation of these systems."