Suchergebnisse

As it has been already said in the 70's, the Hungarian football is ill, because it's players still lag behind their foreign counterparts. The sport professional and economical disadvantages of the Hungarian football against Western-European countries are still being felt today which have raised the need for comprehensive analysis of the Hungarian players market. The base of our research was the comparison to the neighbouring Croatian and Serbian championships by the following four aspects; the average age of the playerpool, the ratio of foreign players, the player's average market value and the transfer balance of the championships. We have determined that the Hungarian championship possess the worst conditions on every scale (oldest players, biggest foreign players ratio, lowest average market value, lowest transfer balance). Based on our research we have concluded, that the Hungarian players market falls under the category of "transferers", although the volume of the transfer should still be considered low. This can be explained by the fact, that the Hungarian players are not interested in signing abroad, because the players' salaries reach those of the smaller championships' ; Már a 70-es években elhangzott, hogy beteg a magyar labdarúgás, mert a magyar játékosok elmaradnak a külföldi társaiktól. Napjainkban továbbra is érzékeljük a magyar futball sportszakmai és gazdasági hátrányát a nyugat-európai országokétól, ezért merült fel a magyar játékospiac vizsgálatának szükségessége. A vizsgálatot a szomszédos horvát és szerb bajnokságok összehasonlításával végeztük el, négy szempont a játékoskeretek átlagéletkora, az idegenlégiósok aránya, a játékosok átlagos piaci értéke, illetve a bajnokságok transzferegyenlege alapján.Megállapítottuk, hogy minden viszonylatban a legrosszabb (legidősebb játékosok, legnagyobb idegenlégiós arány, legalacsonyabb átlagos piaci érték, legkisebb transzferegyenleg) kondíciókkal a magyar bajnokság rendelkezik. Kutatásunk alapján beazonosítottuk, hogy a magyar játékospiac a "szállítók" csoportjába tartozik, bár a szállítás volumene még alacsonynak tekinthető. Ezt többek között magyarázza az is, hogy a magyar játékosok nem érdekeltek a külföldre történő szerződésben, hiszen a játékosok fizetése eléri a kisebb bajnokságokban megszerezhető fizetések mértékét.

The education has been exceedingly affected by the economic recession, the transformed state governance and the demographic waves, so the educational system of each country underwent some changes. The aim of my research is the comparative study of the educational systems in the East-Central European region. I examined the relationships between the different qualities, historical backgrounds, reforms and I explored the relationship between the current states of the systems (Karsten & Majoor, 1994; Lannert, 1998; Knell & Srholec, 2007; Horn & Sinka, 2007; Báthory, 2008; Dienes, 2007; Kelemen, 2010; Dakowska & Harmsenbert, 2015). My research questions are the following: What were the main reforms in the transformation of education systems? What similarities can be observed in the school systems of the countries? The region I studied is a specific East-Central European region, so the countries I have chosen are Hungary, Romania, Serbia, Croatia, Slovenia, Austria, Slovakia, Czech Republic, Poland. In my study, I have created three groups and I present the changes in the education systems of these countries, taking into consideration economic, social and political issues (Lannert, 2004; Kozma, 2006; Barber & Moirshed, 2007; Valuch, 2009; Kelemen, 2010; Jakubowski, 2015). Analyzing the results, it can be concluded that the regime change has enabled the countries to redefine themselves and find their new status in domestic and international politics, and also in world economy. The world economy situation created same problems for the states of the region, but their resources were different, so the public spending on education, the characteristics of education management and the infrastructure characteristics of the institutions were different. Among the main results, I have identified two groups during compulsory schooling, the first group being countries that introduce compulsory schooling up to the age of 6-15 years, and the other group consists of countries introducing compulsory schooling up to the age of 16. I have examined the curriculum regulation and the textbook market, it can be stated that, as a result of the reforms, new curricula were prepared, the textbooks were adapted according to these. Examining curriculum regulation is the result of countries striving for central regulation, but it has to be emphasized that there are countries that have integrated framework curricula and / or local curricula into a single national core curriculum, thus giving the opportunity to more autonomous management. In summary it can be concluded that the history of the countries studied and the development of their educational systems evolved similarly, however, differences can be observed by examining the different educational characteristics. My theoretical research can contribute to the discovery of the situation in Hungary and to the development tendencies and trends in the region.

The aim of our study is to reveal the relationship between doing sports and persistence among higher education students in the Northern Great Plain Region of Hungary and especially among Hungarian minority students in Romania, Slovakia, Serbia and the Ukraine. The theoretical background of the research is based on the developmental model (Brohm, 2002; Miller, Marchant, Polman, Clough, Jackson, Levy, & Nicholls, 2009; Melnick, Barnes, Farrel,l & Sabo, 2007) as well as Tinto's (1975) and Pascarella and Terenzini's (1980) institutional integration model. For the analyses, we used the database of the Center for Higher Education Research and Development (CHERD-H), which includes the higher education institutions in the border regions of the five countries under investigation (Hungary, Slovakia, the Ukraine, Romania and Serbia) (IESA 2015, N=2,017). According to our results, despite of the integration model theory, university sports membership decreases the level of persistence regardless of gender, country and social background. However, comparative analyses show that non-university sports club membership conveys values like appreciating the usefulness of learning and commitment to successfully complete exams and learning requirements. University and non-university sports club members mostly agree that they want to achieve the best possible learning outcomes.

The foundation for a national economy's positioning and strengthening in global competition is the permanent support of its innovation and research and development activities. Of this, R&D funding is of paramount importance, which is directly or indirectly one of the most important tools for increasing corporate competitiveness. The study examines trends in domestic R&D expenditures over the past one and a half decades. It focuses on the extent to which the financial crisis has affected the amount of funding resources and their structure. From an international comparison, Hungary and the European Union spend much less on research and development thant hose in the global competition. The impact of the crisis is reflected in the decline in the growth dynamics of R&D expenditures, but it has not been solved solely as a result of the crisis. Changes in the domestic structure of expenditures in recent years are encouraging and are in sync with the change in attitude that is considered desirable in R&D funding. However, from trends in data from recent years, it becomes apparent that neither Hungary nor the European Union will achieve the 1.8 and 3.0 per cent of GDP R&D spending by 2020. ; A nemzetgazdaság globális versenyben való helytállásának és erősödésének alapja az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének permanens támogatása. Ebből kiemelkedőjelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit.Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió neméri el a 2020-ra kitűzött kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért 1,8, illetve 3,0 százalékos arányát.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. A Költségvetések és zárszámadások (1991-2013) adatbázis az 1991 és 2013 közötti évekre vonatkozó elfogadott magyar költségvetésekről és zárszámadásokról nyújt tájékoztatást. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a költségvetési év, amelyben a költségvetési elem hatályban volt (year), a költségvetési és zárszámadási elemek közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), az "előirányzatcsoport" neve (appropriation_group), a "kiemelt előirányzat" neve (headline_appropriation), a kiadási tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (expenditure), valamint a bevételi tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (revenue). Az adatbázis a későbbiekben a 2014-2018 között, valamint az 1990 előtt elfogadott dokumentumokkal is kiegészül. A kutatás honlapja:https://cap.tk.mta.hu/en

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Országgyűlési képviselők (1990-2014)"adatbázis az 1990-2014 közötti országgyűlési képviselőkről nyújt tájékoztatást. A leiró tábla a 2014-2018 közötti képviselőket összegyűjtő táblával is kiegészül. A Bizottságok (1990-2014) adatbázis az 1990-2014 között felállitott Bizottságokról nyújt tájékoztatást, később az 1920-1990 előtti Bizottságokról szóló leiró táblával is kiegészül.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok adatbázis az országgyűlési képviselettel rendelkező pártokról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak. A Párthierarchia az Országgyűlésben adatbázis a Magyar Országgyűlés frakcióinak elnökeiről és alelnökeiről nyújt tájékoztatást 1990-től kezdődően. A források a Magyar Országgyűlés (http://parlament.hu) hivatalos oldaláról származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a képviselő neve (name), párthovatartozása (party affiliation) és a frakció hierarchiájában betöltött pozíciója (party_hierarchy). isztens módon nyomon követhetők.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az Egyéni választókerületek adatbázis az egyéni választókerületekről nyújt tájékoztatást az 1990 és 2010 közötti időszakról. Az adatok a magyar Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldaláról (http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/t0.jsp) származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az egyéni választókerület neve (smd_name), az egyéni választókerületi képviselő pártjának neve (party_affilitation) és a magyar települések hivatalos neve (settlement_name).

Due to the accession to the EU, the possibilities of receiving European Union resources have opened up. A great number of the tenders launched by the government reaches the SMS-sector delayed. However, there are promoter and tender monitoring firms, the expenses of applying them cannot be covered by the SMS-sector. On the basis of the received replies it can be stated that tenders are called for a given region, consequently, they cannot be applied for in numerous cases. Tendering deadlines are short from publishing to submission, therefore, submission of the tender fails in many cases. The tenders usually relate to range of activities, which is also grounds for refusal. The system is slow and bureaucratic. The European Union resources influence financing of the businesses, but due to the fact the continuous development resources cannot be granted. Tenders are restricted to a limited strata owing to the current tender system. As a result of the bureaucracy, the tendering funds are allocated to too many areas, therefore the efficiency of the capital acquired by the funds deteriorates significantly.

Hungary is an extremely poor state in terms of energy resources; the energy policy of the country and the structure of energy resources used have been and are determined by the energy import dependence. After WWII, it could obtain its increased demand necessary to its extensive energyintensive industry established based on the Soviet model almost entirely from the Soviet Union. Hungary, just like other Central-European countries, tried to decrease its unilateral dependence on energy import linked to Russia through several measures in the past 25 years but these efforts achieved partial success only; the Russian energy import dependence of Hungary and of a large part of Central-Europe remained till the present days. The 'National Energy Strategy 2030' developed on the basis of the guideline, adopted in 2011, specified insurance of long-term sustainability, security and economic competitiveness as primary objective of the Hungarian energy policy. The Government intends to guarantee security of supply, to enforce environmental considerations and depending on the options of the country, to stand up for solving global problems through implementation of the strategy. The strategy intends to achieve the termination of the electricity import balance of the country until 2030 by this 'Nuclear-Coal-Green' scenario based on these three pillars.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Interpellációk (1949-2018)" adatbázis az 1949 és 2018 között az Országgyűlésben elhangzott interpellációkról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az interpelláció címe (complete_title), az interpelláció beterjesztőjének neve (introducer), az interpelláció beterjesztésének időpontja (date_introduced), az interpellációk közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), a válaszadó neve (respondent) és az Országgyűlés döntése a miniszteri válasz elfogadásáról (passed). Az adatbázis az 1867-1949 között elhangzott interpellációkkal is kiegészül. A "Kérdések (1990-2014)" adatbázis az 1990-2014 elhangzott, az "Írásbeli kérdések (1998-2014)" adatbázis az 1998-2014 között irásban feltett kérdéseket gyűjti össze, később a 2014-2018 között feltett kérdésekkel is kiegészül.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az Kormányok (1990-2018) adatbázis az 1990-2018 közötti kormányok tagjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis az 1867-1990 közötti adatokkal is kiegészül.

It was sixteen years ago that recommendations and guidelines were worked out by the FAO/WHO about pre- and probiotics for professionals, industry and consumers (Pineiro and Ben Embarek, 2006). In the developed countries, conscious nutrition, health preservation and disease prevention are increasingly emphasized. In Regulation (EC) No 1831/2003 in the EU has forbidden the use of antibiotics in animal feed as a stimulant for growth. As a result of this decision, the research of health-preserving, disease-preventing products developed rapidly both in the food and feed industries. In order to avoid misuse of prebiotic and probiotic terms, it is necessary to regulate precisely the description of the products. Regulation (EU) 258/97/EC of the European Parliament and of the Council is the first time that the concept of novel foods and food ingredients was introduced. This is the regulation that for the time deals with the introduction of microorganism as food ingredient into the food chain. Pre- and probiotics are present in the food and feed industry due to their beneficial effects on the body, so the regulation of the two areas in many cases merges. A good example is Regulation (EC) 178/2002 of the European Parliament and of the Council, which provides both food, feed, safety conditions and also human and veterinary aspects. Food safety is an important issue for all countries in the world. Every country have an authority to made regulation within this important area, for example the EFSA in EU, the GRAS qualification in USA, the FOSHU category in Japan and the food safety regulation system in Canada. The ISAPP is an international scientific committee, who make guidelines about the usage of pre- and probiotics. This work provides insight to the EU's and other countries' food law regulations. ; Tizenhat éve születtek meg a szakemberek, az ipar és a fogyasztók számára a FAO/WHO által készített ajánlások és irányelvek a pre- és probiotikumokról (Pineiro és Ben Embarek, 2006). Mindemellett a fejlett országokban egyre nagyobb társadalmi hangsúlyt kap a tudatos táplálkozás, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Továbbá a 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Tudományos Operatív Bizottság betiltotta az antibiotikumok hozamfokozó céllal történő felhasználását a takarmányokban. A döntés hatására rohamos fejlődésnek indult az antibiotikum kiváltására szolgáló, egészségmegőrző, betegség megelőző hatással bíró készítmények kutatása az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt. A prebiotikus és probiotikus fogalommal való visszaélés elkerülésének érdekében pontos szabályozásra van szükség a termékek leírására vonatkozóan. Az (EU) 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben jelenik meg első alkalommal az új élelmiszer és az új élelmiszer-összetevő fogalma. Ez a rendelet az, amely első ízben foglalkozik a mikroorganizmusok, mint élelmiszeralkotók élelmiszerláncba kerülésével. A pre- és probiotikumok a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuknak köszönhetően jelen vannak az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt, így a két terület szabályozása sok esetben összeolvad. Erre jó példa a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely egyaránt rendelkezik az élelmiszerellátásról, takarmányozásról, ezek biztonsági feltételeiről valamint humán és állategészségügyi aspektusokról. Az élelmiszerbiztonság a világ minden országában fontos tényező. Minden ország rendelkezik olyan hatósággal, amelynek feladata az ide vonatkozó szabályok megteremtése, betartatása, felülvizsgálata. Az EU-ban az EFSA által hozott rendeletek, az USA-ban a GRAS minősítés, Japánban a FOSHU kategóriára vonatkozó rendelkezések, míg Kanadában az élelmiszereket érintő biztonsági értékelési rendszer. Az International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) pedig egy olyan nemzetközi tudományos társaság, amely segít a pre- és probiotikumok használatára vonatkozó tudományos szakvélemények megalkotásában. Jelen áttekintés segít bepillantást nyerni az EU és más országok élelmiszer- és takarmányjogi szabályozásának rendszerébe és azok kialakulásába.