Suchergebnisse

Der Autor beschäftigt sich in dieser Aufsatzsammlung mit verschiedenen Richtungen der Soziologie in Ungarn. Er zeichnet Porträts ungarischer Denker und Intelektueller und gibt einen perspektivischen Überblick über die Entwicklung der Gesellschaftswissenschaften. (SOI-Gal)

Pulszky Ágost a magyar szociológia alapítója volt a 19. század közepén. Apját halálra ítélték távollétében (in effigie) forradalmi tevékenysége miatt, emigrálni kényszerült, s így fia, Ágost, Torinóban és Londonban járt középiskolába. 1861-ben királyi kegyelmet kapott a család, hazatértek, s Ágost elvégezte a jogot, majd 1875-ben ő lett a Pázmány Péter Egyetem Jogi Karán a jogbölcseleti tanszék vezetője. Jogi kari előadásaiban nem csupán a jogfogalmakat magyarázta el a hallgatóságnak, de beágyazta történeti és korabeli szociális kontextusba is. Fő műve A jog- és állambölcsészet alaptanai címmel 1885-ben jelent meg, s módszertanilag Comte és Spencer, valamint a század pozitivista tudósaira támaszkodott. Munkáját maga fordította angolra, The Theory of Law and Civil Society címmel jelent meg Londonban (1888), melyet jeles angol folyóiratok recen­záltak (pl. Westminster Law Review). Pulszky közreműködött a Társadalomtudományi Társaság létrejöttében, amelynek első elnökévé választották. A szerző Puszky államtanának egy relatíve részletes elemzését nyújtja, kiemelve szociológiai szemlélete újdonságát, amennyiben minden jogfogalmat a történeti-társadalmi kontextusba helyezett, s megalkotott egy egyedülálló társadalmi és állami formáció elméletet. Ebből kiindulva vizsgálta a demokrácia lehetőségét Magyarországon, és ő foglalkozott először tudományos alapon a munkáskérdéssel.