Suchergebnisse

The purpose of this paper, building on the so-called fiscal contract theory, published by Margaret Levi (1988, 1998) and Jeffrey F. Timmons (2005), is to investigate the nature of the relationship between the so-called tax morale and government legitimacy. More specifically, it discusses the important theories and empirical researches to highlight on the significance of the role of the government in influencing citizens' moral considerations during taxpaying. According to the fiscal contract theory, there is an unspoken agreement between taxpayers and the government to oblige the government to maintain services reflecting on collective needs and to oblige citizens to comply with the law, i.e. to pay their taxes. Thus, taxpaying is voluntary, but conditional. This paper relies on this theory when it argues that fiscal contract is rooted in citizens' responsibility for their community, inducing their tax morale. In other words, this bilateral agreement suggests, that tax morale, what is rooted in citizens' responsibility, is a significant factor of taxpaying motivations.

BRIDGES Working paper nº 31 (January 2024)A mai Magyarországon, amikor a migrációs narratívák előállítását és terjesztését vizsgáljuk, nemcsak a bevándorlással kapcsolatos állami politikákat kell figyelembe vennünk, hanem a magyar politikai rendszer változásait is. Nevezetesen azt a tendenciát, amely odáig fajult, hogy az Európai Parlament megállapította: Magyarország politikai rendszere ma már "választási autokrácia" (Delbos-Corfield 2022). Bár ezek a politikai rendszerben bekövetkezett változások már 2011-ben, a Fidesz 2010-es parlamenti választásokon aratott elsöprő győzelme után elkezdődtek, 2015 után felgyorsultak, és nagymértékben a "menekültválság" tematikájára épültek. A kialakulóban lévő propagandatechnológiát, más néven a morális pánikgombot (MPG)6 arra használták fel, hogy Magyarországot az információs autokrácia (IA, Guriev– Treisman 2020) felé tereljék. Ez azt jelenti, hogy a rezsim, a hatalom megtartása érdekében jelentős mértékben az információs/médiarendszer kormányzati hegemóniájára támaszkodik, és a migráció témája központi szerepet játszik ennek a félelemkeltő gépezetnek a működésében (lásd Bocskor 2018; Gerő–Sik 2020).DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.10479449

Tanulmányunk Orbán Viktor miniszterelnök válságkommunikációs stratégiáit vizsgálja a koronavírus első két évében. A Kossuth rádió "Jó reggelt, Magyarország!" című műsorban elhangzott péntek reggeli interjúk, valamint a parlamenti felszólalások alapján a kommunikáció közpolitikai tartalmát, illetve a kiemelt ügyek kiválasztási logikáját is vizsgáljuk. Eredményeink alapján ugyanis a pandémia idején elhangzott beszédek már nem elsősorban a kormány napirendjéről érkező közpolitikai prioritások kiemelésére szolgáltak, sokkal inkább a koronavírusra adott kormányzati válaszok bemutatásának váltak kiemelt fórumaivá. A kormány más közpolitikákhoz kapcsolódó preferenciái emiatt a miniszterelnöki beszédekben háttérbe kerültek, szerepük azonban továbbra sem volt elhanyagolható. Számításaink ugyanis arra utalnak, hogy a kormányfő a súlyosbodó járványhelyzet idején gyakorta fordult más szakpolitikákkal összefüggő kérdések, különösképp az Európai Unióval kapcsolatos ügyek felé válságkommunikációjának felépítése során.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az Kormányok (1990-2018) adatbázis az 1990-2018 közötti kormányok tagjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis az 1867-1990 közötti adatokkal is kiegészül.