Search results

Abstract
Hungarian small- and medium-sized enterprises are facing the challenges of digitalisation and innovation to survive fierce competition in the era of Industry 4.0, and particularly of COVID-19. Survival in the heavily hit sectors depends on the degree of digitalisation and involvement in e-commerce. This paper aims to examine Hungarian SMEs' current scale of digitalisation and adoption of Industry 4.0 technologies. It also analyses the role of the Hungarian government's support for SMEs' digital transformation. To this end, secondary data were collected from Eurostat, the European Commission and the Hungarian Central Statistical Office, including the Digital Economy and Society Index (DESI), indices of skills and innovation from SME performance reviews and sectoral business statistics. In processing the data, the study strictly followed the European Commission' classification protocol, complemented by a qualitative analysis of reports and programmes related to digitalisation and Industry 4.0 in Hungary. The findings reveal that there is a further need for strengthening the digitalisation and innovation capacities of Hungarian SMEs. The effects of introduced measures could not be seen yet. Hence, the Hungarian government should continue to support SMEs' digital transformation in order to increase their role in high-tech manufacturing and knowledge-intensive services.

A Covid19-járvány világszerte jelentős mértékben csökkentette a külföldre irányuló beruházási kedvet. Ennek ellenére a magyar külgazdasági törekvések között továbbra is nagy hangsúlyt kap a hazai vállalatok tőkekihelyezéseinek a támogatása. A jelen tanulmány célja annak a kiderítése, hogy a pandémia hogyan hatott Magyarország tőkekihelyező vállalataira, miként befolyásolta a külföldi beruházási stratégiájukat, illetve a válság nyomán változott-e az állami támogatások iránti igény. A tanulmány elkészítése során a módszertani eszközök közül a szekunder adatok elemzésével, illetve a tőkekihelyező magyar vállalatokkal készített interjúkon alapuló esettanulmányokkal éltünk. A fő konklúziónk, hogy a járvány nem befolyásolta érdemben sem a már előkészítési fázisban lévő projekteket, sem a jövőbeni beruházások irányát, vagyis összességében a válság nem csökkentette a vizsgálatba bevont cégek külföldi beruházási hajlandóságát. A tanulmány fő értéke az elvégzett primer kutatás, illetve a választott téma, amelyről eddig csak kevés hazai elemzés született.

A közelmúltban a külgazdasági törekvések között egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a hazai vállalatok tőkekihelyezései. A jelen tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy hol tart Magyarország a tőkekihelyezővé válás folyamatában, és milyen kilátásai vannak az új külgazdasági prioritás megvalósítására. A tanulmány elkészítése során a módszertani eszközök közül a szekunder adatok elemzésével, illetve tőkekihelyező magyar vállalatokkal készített interjúkon alapuló esettanulmányokkal éltünk. A fő konklúziónk, hogy hazánk a beruházási fejlődési modell 3. szakaszának az elején tart, ami azt jelenti, hogy az állami támogatásoknak fontos szerepük van a továbblépésben. A hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek (OFDI) a motivációi sokrétűek, a legnagyobb akadályukat viszont jellemzően az információ, illetve a helyismeret hiánya jelenti. Az előrelépéshez az állam elsődlegesen azzal tud hozzájárulni, ha támogató környezetet teremt a magyar cégek nemzetköziesedéséhez. A tanulmány fő értéke az elvégzett primer kutatás, illetve a kiválasztott téma, amelyről eddig csak kevés hazai elemzés született.