Suchergebnisse

A jelen tanulmányhoz fűződő kutatásban először a "keleti nyitás", majd 2016-tól a "déli nyitás" gazdaságpolitikájához kapcsolt Stipendium Hungaricum (SH) programnak a magyar agrár-felsőoktatás nemzetköziesítésében betöltött szerepét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a teljes idős képzésre érkező külföldi hallgatók számának a 2013-tól kezdődően megmutatkozó, jelentős mértékű növekedésében az SH meghatározó szerepet játszik. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy egy sikeres program hosszú távon hogyan tudja tartósan növelni a külföldi önköltséges hallgatói létszámot, amely elősegíti az intézmények önfenntartó képességét. A programra a keleti és a déli nyitás gazdaságpolitikája által megcélzott országok hallgatói jogosultak pályázni, ami közvetetten a gazdasági kapcsolatok erősítését és a minőségfejlesztést is szolgálja. A kormányközi kétoldalú együttműködések vizsgálata egyrészt a nemzetközivé válásnak a felsőoktatásban tapasztalható dinamikájára fókuszál, másrészt a kormány által támogatott ösztöndíjak gyakorlati szerepét tárja fel. A 2015–2019-es időszakra vonatkozóan képzési területenként vizsgáltuk a külföldi és azon belül az SH-hallgatói létszámot, annak emelkedő trendjét, majd a képzési szintenként jelentkező létszámmegoszlás vizsgálata során kizárólag az agrárterületre és a két legnagyobb befogadó intézményre fókuszáltunk. Az SH program ösztönző hatása az agrárszektorban különösen két hazai intézmény, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem esetében bír kimondott jelentőséggel. A tanulmány fő célja az agrárképzési területen az SH program keretein belüli potenciálok kiaknázási lehetőségeinek a feltárása, ezáltal az agrárium versenyképességének a növelése.

A globalizáció terjedésével az oktatás nemzetközivé válása az országok fejlődésének az alapvető stratégiájává vált. Egyre több diák kívánja a felsőfokú végzettséget külföldön megszerezni. Az utóbbi években számos ország kezdett tehetséges hallgatókat toborozni az oktatás és a technológiai innováció előmozdítása érdekében, s az előbbinek a nemzetközivé válása a gazdasági fejlődést befolyásoló fontos tényezővé vált. Így a tehetséggondozás környezete javult, a diákok nemzetközi áramlása diverzifikáltabbá vált, és nagy jelentőséggel bír a viselkedésüket szabályozó törvények elemzése és megfogalmazása is. Kérdés, hogy a hallgatók nemzetközi mozgásának milyen a dinamikája, és mely régiók azok, ahonnan, illetve ahova a legtöbben utaznak tanulni. Mindez egy hálózatként ábrázolható, amelyben a csomópontokat az egyes, hallgatókat fogadó vagy küldő országok, az élek pedig a küldött hallgatók jelentik. A szerzők ennek elemzésére a 2020-as globális hallgatói mobilitási adatok alapján elkészítettek egy súlyozott irányított hálózatot. Irányított hálózat lévén jelentősége van a mozgás irányának, a súlyozott élek vizsgálata pedig figyelembe veszi az egy adott országba érkező hallgatók számát. A tanulmány néhány újszerű, korábban még sehol nem vizsgált szempont alapján is betekintést nyújt a nemzetközi hallgatói mobilitásba. 2020-ra kialakult két új klaszter, egy pedig beolvadt a legnagyobb csoportba. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a hálózatelemzés módszertana – különösen a klaszterelemzés és a súlyozott fokszámok vizsgálata – jól alkalmazható a nemzetközi hallgatói mobilitás mintáinak a feltárására.