Suchergebnisse

Az önkéntesség a nonprofit szervezetek - az állami és piaci szektorral szembeni - egyedülálló erőforrása, működésük elengedhetetlen, szükséges, de természetesen nem elégséges feltétele, ugyanakkor tényleges súlyát, értékét nem könnyű megbecsülni. Ebben az írásban bemutatjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nonprofit szervezetekre kiterjedő adatfelvétele miként próbálta meg a statisztika eszközeivel mérni ennek az időben és pénzben is kifejezhető természetbeni hozzájárulásnak a mértékét az elmúlt 25 év során, valamint milyen módszertani problémákkal kellett és kell szembenézni a szervezeti adatgyűjtések során. Mindezt abból a célból, hogy ebben a kontextusban is megkíséreljük a 2020-ban kezdődött koronavírus-járvány negatív hatásának kimutatását, felmérve, hogy a civilek a tőlük elvárt intenzívebb részvételhez, fokozódó aktivitáshoz a korábbihoz képest milyen mértékű lakossági anyagi és humánerőforrás-támogatásra számíthattak.

Das zivilgesellschaftliche Konzept wurde in Ungarn mehr oder weniger von der demokratischen Opposition entwickelt, teils als politisches Programm, teils als Konzeptualisierung von sozialen Bewegungen. Dagegen wurde das Konzept der Non-Profit-Organisationen den Westlichen Markwirtschaften entliehen. Der Beitrag gibt zunächst einen historischen Überblick über die Entwicklungsgeschichte des Dritten Sektors in Ungarn, die verdeutlicht, dass ehrenamtliche Vereinsarbeit schon immer eine sehr wichtige kulturelle, politische und gesellschaftliche Rolle gespielt hat. Seit 1998 sind fünf Rechtsformen im Bereich der Non-Profit-Organisationen möglich, die sich bezüglich ihrer Organisationsstruktur und Rechtsbestimmungen unterscheiden. Für den Zeitraum 1989-2000 werden Tabellen mit empirischen Daten zu Entwicklungen und Veränderungen der unterschiedlichen Organisationen, zu einzelnen Arbeitsbereichen, zur Einkommensentwicklung, zu finanziellen Erträgen aus unterschiedlichen Quellen sowie zum Anteil der ehrenamtlichen Mitarbeiter im Non-Profit-Sektor vorgestellt. Der abschließende Ausblick betont die Notwendigkeit der Stabilisierung und Institutionalisierung des Non-Profit-Sektors vor allem mit Blick auf eine verbesserte Kooperation mit staatlichen und privaten Unternehmen. (ICH). Die Untersuchung enthält quantitative Daten. Die Untersuchung bezieht sich auf den Zeitraum 1989 bis 2000.

Az 1990-es évek végéig, számbeli arányát tekintve, az oktatási alszektor a magyar civil-nonprofit szektor második legjelentősebb tevékenységi területe volt. Ekkor még úgy tűnt, hogy van esély arra, hogy az oktatási alszektoron belül kialakuljon a civil-nonprofit szervezetek olyan együttese, amely képes lesz szolgáltatói jellegű feladatok átvállalására, amivel kiegészíteni, korrigálni vagy akár helyettesíteni is tudja az állami és a piaci szektor hiányosságait ezen a területen. Tanulmányunk középpontjában az oktatási civil-nonprofit szervezetek 2010 és 2022 közötti strukturális jellemzői és az önkéntesség terén megmutatkozó változásainak az elemzése áll, különös tekintettel a válságokkal terhes 2020 és 2022 közötti időszakra. A nonprofit statisztikai adatok elemzése alapján eredményeink azt mutatták, hogy az oktatási alszektor szervezetszámbeli arányát tekintve jelentős pozícióvesztésen ment át. Noha a civil-nonprofit szektor összes bevételeiből való részesedése folyamatosan csökkent, de még így is a szervezetek felső ötödében foglalt helyet. Mind a foglalkoztatottal rendelkező szervezetek aránya, mind pedig foglalkoztatási potenciáljuk alapján a szektor középmezőnyében helyezkedett el. 2010 és 2022 között az oktatási alszektorban átlagosan jelenlévő 35000 önkéntes átlagosan 3,3 millió órát teljesített, aminek becsült értéke átlagosan számítva 4,8 milliárd forint volt. A 2022. évre vetítve a hazai önkéntes szektor 9 százalékát kitevő oktatási önkéntes az összes önkéntesek által teljesített munkaórához 6 százalékban járult hozzá, ami az összes, becsült önkéntesmunka-értékének ugyancsak 6 százalékát tette ki. Az eredmények alapján úgy véltük, hogy társadalmi beágyazottságánál fogva az oktatási alszektorban történt változásokra erős kihatással volt a közoktatás strukturális és irányítási átszervezése, az 1 százalékos felajánlást lehetővé tevő adójogi szabályozásokban bekövetkezett változások, az önkormányzati és az állampolgári "érdekvesztés", valamint forrásszegénység. Az oktatási civil-nonprofit szervezetek számára a 2020-as év abszolút mélypontot jelentett, ahonnan egy, a korábbiakat is meghaladó szintre tudtak visszapattanni, úgy a szervezetszám, a bevételnagyság, a foglalkoztatottak, mint az önkéntesek számát illetően. Ugyanakkor a 2022-es statisztikai adatok ismét az alszektor viszonylagos gyengülését mutatják.

A rendszerváltás után újjászülető magyar civil-nonprofit szektort a nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások alapvetően egy rekreációs-, sport- és kulturális szervezetek által dominált szektorként jellemezték. Ezen jelentősége ellenére a hazai kulturális civil-nonprofit alszektorról átfogó statisztikai és kutatási elemzés alig jelent meg, mivel mindezidáig a tanulmányok inkább részterületek feltárására vonatkoztak. Mindezekből következően tanulmányunkban összefoglaljuk és kritikailag vizsgáljuk azokat a statisztikai és kutatási elemzéseket, amelyek a hazai kulturális alszektorról 1997 és 2020 között napvilágot láttak. Másrészt a 2010 és 2021 közötti nonprofit statisztikai adatok másodelemzése alapján feltárjuk azokat a strukturális változásokat, amelyek a kulturális civil-nonprofit alszektorban végbementek, különös tekintettel a pandémia időszakára. Harmadrészt – pótolva a meglévő hiátust – hosszútávú idősoron mutatjuk be az önkéntesség jellemzőit és gazdasági jelentőségét a kulturális civil-nonprofit alszektorban. A szakirodalmi és statisztikai adatok elemzésével részletesen igazolni tudtuk, hogy történeti előzményeik, szervezeti formáik, tevékenységi csoportjaik, közösségi funkcióik, önkéntességre alapozott működéseik, valamint a kultúra-közvetítésében betöltött társadalmi szerepeik miatt a kulturális civil-nonprofit szervezetek a "legcivilebb" alszektort jelenítik meg. Ugyanakkor arra is rámutattunk, hogy ezen erős civil jelleg mögött az elmúlt harminc évben számottevő strukturális változások mentek végbe a domináns jogi szervezeti forma, a tevékenységi csoportok és a településtípusok vonatkozásában, amelyek árnyalják az alszektorról általánosan kialakult képet. Eredményeink alapján azt is feltártuk, hogy a kulturális civil-nonprofit szervezetek önkéntesei által teljesített munkaórák értéke a második legnagyobb gazdasági erőt képviseli a magyar civil-nonprofit szektorban, pótolva ezzel az alszektor bevételek és a foglalkoztatás terén megmutatkozó gyengeségeit. A COVID-19 járvány két évére vonatkozó elemzésünk három nem várt eredményt hozott: egyrészt a kulturális civil-nonprofit szervezetek száma a pandémia alatt nem csökkent, hanem inkább szinten tartás volt jellemző, ami az egyesület alapításoknak és a községi illetőségű szervezeteknek volt köszönhető. 2021-ben a kulturális civil-nonprofit szervezetek 85 százaléka vallott arról, hogy foglalkoztatott önkéntest (a korábbi 57 százalékos átlaghoz képest). A pandémia alatt megnőtt az alkalmi (epizodikus), de kiugróvá vált a jogviszonnyal rendelkező önkéntesek foglalkoztatása.